21870. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet üres vetélőnek megtöltött vetélővel való automatikus kicserélésére

- 3 — együtt mozgó (40) ingában kiképezett csapágyban forgó (39) tengelyen elrendezett (38) korongok közé nyúl. A (39) tengelyen, a (18) bordaláda mellett, a forgó (42) dob van elrendezve, mely pl. négy hosszirányú (43) horonnyal bír, melyek a vetélők befogadására szolgálnak. A (18) bordaládának (44) nyúlványa (3. ábra) a forgó dob alatt van meghosszabbítva és végén a (45) lemezt hordja, mely a (39) tengelyre lazán rátolt (46) hüvelyt tartja. A hüvely (47) toldata és a (18) bordaláda vége között a (48) rúd van megerősítve, mely a vetélőt a szádba bedobó ostornak vezetékül szolgál. A (47) toldat ezenkívül a (49) rúd által a ládával együtt mozgó (40) ingával van összekötve. A (39) tengelyre, a (40) inga és a (38) korongok között az (50) megakasztó korong van ékelve, mellyel, az ingán megerősített (53) vezetékben, valamint a (36) rudat is vezető (52) vezetékben csúsztatható, rúgónyomás alatt álló (51) szegment kapcsolódik (1. ábra). A (31) kar a (26) emeltyű végén kiképezett (54) villán jár át, melynek folytatása a (3) állványhoz erősített (55) vezetékben csúsztatható. A (31) karon az (56) horog (1. ábra) van kiképezve, mely az egyik •végével a (33) emeltyűhöz, másik végével a (31) karhoz erősített (57) rúgó hatása ellenében az (54) villa fölső élébe akaszt• ható be. Maga a (33) emeltyű az (58) rúgó (2. ábra) hatása alatt áll. A (34) tengely végére, mely körül a (33) emeltyű forog, az (50) kar (1. ábra) van ráékelve, melynek vége a már említett (36) rúdhoz hasonló (60) rúddal csuklós összeköttetésben áll, mely utóbbi a (61) horoggal van ellátva. A (38) korongokon a (62) orsók vannak megerősítve, melyeknek száma a (42) dobban elrendezett hosszhornyok számával egyenlő, a jelen foganatosítási alaknál tehát négy. Ezen szerkezet működése a következő: A használatban lévő vetélő a (48) rúdon (3. ábra) és a dob középvonalán át képzelt függélyes síkba eső (43) horonyban fekszik. A (48) rúdon végig mozgó ostor j e szerint a vetélőt az említett horonyból a szádba hajítja. Ezután a szádon át viszszahajított vetélő ismét az említett horonyba jut. Vetélés közben a (18) bordaláda a (17) forgattyúrúd (4. ábra) és az ugyancsak a (16) tengelytől hajtott (63) forgattyúrúd (1. ábra) segélyével, mely a (39) tengely, valamint a (48 és 49) rudak által a bordaládával szilárdan összekötött (40) ingával csuklósan van összekötve, ismeretes módon ide-oda mozgattatik. A főtengelytől a (21 22) fogaskerekek közvetítésével hajtott (23) tengely a (24) bütyökkorong (1. ábra) segélyével a (25) rudat és a (26) emeltyűt minden fordulatnál megemeli. A (25) rúd, mint már említettük, a (27) villa segélyével a (6) és (13) emeltyűket (4. ábra) megemeli, miközben a (6) emeltyű az (5) kilincs közvetítésével az (1) kártyaszalagot hozza mozgásba. Mindaddig, míg a (13) emeltyű peczkével a kártyák telt részén nyugszik, addig annak függélyes (30) karja (1. ábra) nem érintkezik a (31) kar végével, úgy hogy az (56) horog nem kapcsolódván a (26) emeltyűvel, ez utóbbi a (24) bütyökkorong hatása alatt üresen mozog. Mihelyt azonban a vetélő a (42) dob fölső (43) hornyába üresen tér vissza (3. ábra) és az (1) szalag (7) kártyája (5. ábra) a (9) lyukkal a (13) emeltyű (11) peczke alá kerül, akkor ez utóbbi a (9) lyukba becsappan, minek következtében a (13) emeltyű (29) csapja (1. ábra) körül kileng és (30) karjával a (31) karba ütközik, úgy hogy ennek (56) horogja a (26) emeltyűvel kapcsolódik. Ez utóbbi ugyanezen pillanatban a (24) bütyökkorong által megemeltetik és a (31) kar segélyével a (33) emeltyűt (34) csapja körül kilendíti. Ekkor a (33) emeltyűnek lefelé mozgó vége a (36) rudat lefelé húzza és az ezen rúd fölső végén elrendezett és a (38) korongok közötti (62) orsóba fogódzó (37) horog segélyével a (39) tengelyt, valamint az ezen ülő (42) dobot (3. ábra) hirtelen elforgatja, úgy hogy a fölső (43) horonyban lévő üres vetélő a (39) tengelyen és a (48) rúdon át képzelt síkból kimozgattatik. Ha az emlí-