21848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kondenzált ill. száraz tej előállítására

— 4 a tejbe, mely (El) csőbe az (E) cső révén, meleg levegőt vagy előnyösebben egy másik (E2) csövön át, hideg levegőt vezetünk. Az (f) fúvókák a levegőt előnyösen a fenékig vezetik, a mint azt a 2. ábrában látjuk, úgy liogy a levegő a tejet gördülő mozgású keringésbe hozza, a mint az a nyilak által föl van tüntetve, mi mellett a levegő fölfelé eltávozik. Ilyen módon a levegő súrolja és tisztítja a fölhevített fölületeket, miáltal ezeknek a tej szilárd részei által való bekérgesítése el vau hárítva és a tej főtömege és ezen fölületek közé levegő tejáram vezettetik be. Hogy a fölfröccsenő tejnek a tartály falaihoz való tapadását és ottani megkeményedését megakadályozzuk, a fölmelegített fölületet a tej fölszíne alatt tartjuk, úgyhogy a falak a tej fölött hűvösek maradnak és az odatapadó részek nem keményednek meg. Ha e tej sűrűbb és térfogata kisebb lesz, akkor a víznek nívóját is sülyesztjiik a köpenyben és csövekben, a mint az a 3. ábrán látható. E czélból az (1, 2, 3, 4) sorozat szelepeit sorban zárjuk és az (5, 6, 7, 8) sorozat szelepeit sorban nyitjuk. Ha a konczentrálás be van fejezve, a kondenzált tejet a (g) kibocsátó szelepen át (I. ábra) lebocsátjuk és (h) csövön elvezetjük. Ha száraz tejet akarunk készíteni, akkor a tejet (i) csövön át (B) dobba vezetjük. A (B) dob előnyösen vízszintes henger, mely (j, j) görgőkön nyugszik és végén (k, k) födéllel részben el van zárva. A dobot bármely módon, pl. (1) szíj révén lassan forgatjuk. A tej befolyasztása után, a mint az 1. ábrában látható, az (i) csövet eltávolítjuk és a henger végét (m) födéllel elzárjuk (6. ábra). Az (E) főcső egyik elágazásában (n) fúvóka van megerősítve és a (C) fujtatón és (D) melegítőn át meleg levegőt bocsátunk rézsútos irányban a dobba, úgyhogy az a dobban spirálalakban czirkulál a henger belső fölület irányában és pedig ellenkező irányban, mint a melyben a dob forog. A gyakorlatban a levegőt körülbelül 100° C.-ra hevítjük, de föl lehet azt jóval magasabb hőfokra is hevíteni anélkül, hogy a tej hőmérséklete 48° C. fölé emelkednék, mert ezen hőmérséklet, a végbemenő gyors párolgás folytán mindig alacsonyabb, mint a levegő hőmérséklete. A mikor a dob forog. a tej vékony rétegben kiteríttetik, mely a belső falhoz tapad és ezáltal fölfelé vitetik; erről a rétegről a tej részben, mint eső cseppek alakjában visszahull, a hogy az a 4. ábrában föl van tüntetve. A meleg levegő ezen rétegre és a leeső ceöppökre fuvatik, miáltal a tej gyorsan bepárolog. A levegőáram hatása továbbá abban nyilvánul, hogy a folyékony tej a dobnak lefelé mozgó oldaláról eltávolíttatik, a mint az 4. ábrán jobbra látható. A mint az ilyen módon fölfelé mozgatott, eloszlott és bepárologtatott tej a főtömegbe visszahull, ez utóbbi fokozatosan sűrűsödik. A tejrétegek részben odaszáradnak a dobra és egymás fölött helyezkednek el, mi mellett az odasüléstől a mindig megújuló és folyósabb fölületük megóvják. Ha a tömeg sűrűbb és nyúlósabb lesz, akkor vastagabb, a dob belső fölületére tapadó rétegekben fölfelé vitetik és onnét mindig legurul és lehull, a mint az az 5. ábrában föl van tüntetve. Ha a tej ebbe az állapotba jutott, akkor a levegőnek a ferde fúvóka által előidézett spirálalakú mozgását átalakíthatjuk czentrális mozgássá akképei?, hogy az (n) fúvókát eltávolítjuk és helyébe (n') fúvókát teszünk. A szükségelt idő a kezelt tej mennyiségétől függ. Rendesen a 4. ábrában föltűntetett állapot egy óránál rövidebb ideig tart, átmegy lassankint az 5. ábrában föltüntetett állapotba, mely körülbelül l1

/* óránál tovább tart, mi mellett ezen idő alatt a tömeg sűrűsége folytán növekedik, míg ezen periodikus, vége felé plasztikus, illetve félig szilárd állapotba jut. Közvetlenül ezen állapot bekövetkezése előtt, a tej réteget a dob fölületéről a (p) vakaróval (7. ábra) eltávolítjuk. A tömeg most különböző nagyságú darabokból áll, melyek belülről nedvesek és plasztikusak, kívülről pedig annyira szárazak, hogy nem ragadnak. A darabos tömeget azután egyenletes szemcsékké zúzzuk illetve fölaprítjuk. Ez a (B) dobban is történhet; előnyösebb azonban a tömeget ebből a dobból a (q) csapó-