21836. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gyorsan forgó géprészeknek tengelyükre vonatkozólag való kiegyensúlyozására

Megjelent 1901. évi július hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21836. szám. Víl/f OSZTÁLY. Szerkezet gyorsan forgó géprészeknek tengelyükre vonatkozólag való kiegyensúlyozására. LUDLOFF FRIGYES MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. Bejelentésének napja 1901 február hó 6-ika. Elsőbbsége 1900 április 11-töl kezdődik. Gyorsan forgó géprészeknél az illető gép nyugodt menetének biztosítása czéljából az egyoldalülag föllépő czentrifugális erőket kiegyensúlyozás által meg kell szüntetni. Különösen szükségesnek mutatkozott ez gyorsan forgó transzmissziók szíjkorongjainál, előtéteknél vagy lendítő kerekeknél, czentrifugadoboknál, elektromotorok és dynamogépek fegyverzeteinél stb. Egyoldalülag működő czentrifugális erők a tekintetbe jövő gépek gyorsabb kopását, nagyobb olajszükségletét és alapzatainak erős megrendülését okozzák és azonkívül még kellemetlen zajt is idéznek elő. Az ily forgó testeket eddig akként egyensúlyozták ki, hogy az illető testet pl. valamely nagy sebességgel forgó, ruganyosan ágyazott tengelyen gyors forgásba hozták; egy bizonyos (az úgynevezett kritikus) gyorsaságnál a forgó test szabad tengelyébe áll be, míg a fizikai tengely kúppalástot ír le körülötte. Egy irónnak a tengelyhez való tartása által azután a gép nyugalomba hozatala után a nehezebb vagy könnyebb oldalt megállapíthattuk és súlyok fölrakása, újabb megindítás és írónnal való ismételt vizsgálódás útján lassan-lassan a forgó testeknek nyugodt járását érjük fel. Egy más, különösen szíjkorongok kiegyensúlyozásánál alkalmazott eljárás a következőben áll. A szijkorougot egy függélyes és helytállóan ágyazott tengelyen valamely állító gyűrű segélyével alkalmas magasságban megerősítjük és menesztők segélyével arra kényszerítjük, hogy a tengely forgásában résztvegyen. Ha a szíjkorong ki van egyensúlyozva, vagyis ha szabad czentrifugális erők nem működnek, akkor az állító gyűrű lehúzása után a szíjkorong a tengelyen le fog csúszni. Az ellenkező esetben pedig a vízszintes irányban működő czentrifugális erők a szíjkorongot a tengelyhez szorítják és annak lecsúszását megakadályozzák. Elegendő a súlyoknak alkalmazása és az imént leírt eljárásnak gyakori ismétlése által a súlypont helyét végül magtalálhatjuk és a forgó testet kiegyensúlyozhatjuk. Mindezen eljárások ránnyal bírnak, hogy szerkezeteket tesznek vül nagy szerkezetet azonban avval a hátkomplikált és drága szükségessé, azonkíidőrablással járnak, mivel a ismételten meg kell indítani és ismét nyugalomba hozni ; további hátrány az, hogy e szerkezeteknél a munkás gyakran nagy veszélyben forog. Ezen hátrányok megszüntetését czélozza a jelen találmány tárgyát képező szerke-