21836. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gyorsan forgó géprészeknek tengelyükre vonatkozólag való kiegyensúlyozására

fcet, mely a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. A (b) él (1. ábra) körül lengő (a) mérlegkaron a kiegyensúlyozandó (d) géprész fölvételére szolgáló (c) kar, csap vagy más hasonló szerkezeti rész van elrendezve. A (d) géprész ezen (c) csap körül elforgatható. A mérlegkar másik végéi-e a (d) részt egynsúlyban tartó (e) ellensúly van fölillesztve. A mérlegkar kilengését a (g) skálán az (f) mutató jelzi. A kiegyensúlyozás a következőkép történik: A (d) géprészt a (c) csap körül elforgatva különböző állásba hozzuk és megfigyeljük az (f) mutató kilengését. A mutatónak fölső vagy alsó legnagyobb kilengése a súlypontnak a (b) ponttól való legnagyobb és legkisebb távolságát adja meg. Alkalmas súlyokkal elérjük aztán, hogy a kiegyensúlyozandó géprész a (c) csap körüli forgásánál minden állásban az (f) mutatónak ugyanazon kilengését idézi elő, míg előbb mindig más és más volt a kilengés. Hogy a szerkezetet különböző géprészeknél alkalmazhassuk és hogy a mérleg érzékenységét szabályozhassuk, illetve hogy labilis vagy indifferens egyensúlyt mellőzzünk, a szerkezetet akként rendezhetjük el, hogy a kiegyensúlyozandó géprész tartójául szolgáló (c) csapot vagy az (e) ellensúlyt különböző magasságra állíthassuk be, minthogy a mérleg érzékenysége akkor a legnagyobb, ha a lehúzó súlyok súlypontja közvetlenül a mérlegkar éle alatt fekszik. A (c) csapot előnyös akként elrendezni, hogy az a mérlegkar irányában eltolható legyen, mivel az (f) mutató annál nagyobb kilengést végez, mennél közelebb hozzuk a (c) csapot a (h) alátámasztási ponthoz. A szerkezet egy másik foganatosítási alakja a 2. ábrán van föltüntetve. A vízszintes mérlegkart itt egy függélyes (a) inga helyettesíti. A kiegyensúlyozandó géprészt itt is a (c) csapra helyezzük; az inga a (b) él körül leng. Az (e) ellensúly alkalmas magasságban az (a) ingán van elrendezve. A kilengés nagyságát a (g) skálán az (f) mutató jelzi. A kiegyensúlyozás az előbb ismertetett módon történik; a (d) géprész (c) körül különböző állásokba forgatjuk addig, míg a mutató legnagyobb és legkisebb kilengését észleljük, mire annyi kiegyenlítő súlyt rakunk föl, míg (d)-nek minden állásánál ugyanaz a kilengés. Ha az ingát nem élre, hanem egy csúcsra állítjuk, akkor az inga ezen csúcs körül a térben szabadon foroghat. A mutató állás ekkor azonnal a súlypont exczentrikus helyzetét mutatja; sőt a szerkezet exakt kiképzésénél a kiegyensúlyozandó test forgatása is fölöslegessé válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet gyorsan forgó géprészeknek forgó tengelyükre vonatkozólag való kiegyensúlyozására, jellemezve azáltal, hogy a kiegyensúlyozandó géprész valamely emeltyűs mérlegen mereven, de tengelye körül forgathatóan akként van ágyazva, hogy a mérleg kilendül, ha a vizsgalandó tárgy forgatásánál ennek súlypontja exczentrikusan fekszik. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy él körül lengő kétkarú (a) emeltyús mérleg egyik oldalán egy, a kiegyensúlyozandó géprész fölvételére szolgáló rögzített vagy beállítható (c) csap van elrendezve, míg a másik oldalon egy alkalmas, rögzített vagy beállítható (c) ellensúly a tengelye körül forgatható géprészt ellensúlyozza. 3. A 2. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mérleg lejtőskarú mérlegek módjára függélyes inga gyanánt vau kiképezve, mely egy élen nyugszik és a kiegyensúlyozandó géprészt akként hordja, hogy az tengelye körül foroghat, a hol is az inga alsó végén megfelelő magasságban az ellensúly van elrendezve. 4. A 3. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mérleginga egy csúcson nyugszik oly czélból, hogy az egyenlőtlen vagy egyenlő tömegelosztást a vizsgálandó tárgyon ennek forgatása nélkül is fölismerhessük. PAL1A8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA B'JDAPES ÍEI» (1 rajzlap melléklettel.)