21806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörlé vagy sör festésére szolgáló extrakt előállítására

3Iegje]eiit 1901. évi julius hó 18-án. MAGY. A Kia SZABADALMI jggg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21806. szám. I V/a. OSZTÁLY Eljárás sörlé vagy sör festésére szolgáló extrakt eló'állítására. GÜRTH OTTÓ SÖRGYÁRTULAJDONOS S/M WEISSENFELSBEN. Bejelentésének napja 1901 márczius hó 5-ike. Elsőbbsége 1900 márczius 22-től kezdődik. Jelen eljárás a sörlé vagy sör festésére szolgáló extraktnak a sörfőzés termékeiből, illetve anyagaiból való előállítására vonat­kozik, mely extrakt első sorban czukorkulőr helyettesítésére van hivatva. Azonfölül kel­lemes aromás ízénél és azon tulajdonságá­nál fogva, hogy a sörnek «testet® ad, ezen extrakt a nagyobb mennyiségű festőmaláta vagy festősör helyett előnyösen alkalmazható. Készítése azon alapszik, hogy pl. maláta­levet önerjedésbe (bomlásba) átment élesz­tővel digerálunk és azután égetünk. Ugyanezen czélra szolgáló termékeket előállítottak ugyan már a 74,397. és 88,319. számú német birodalmi szabadalmak szerint akképen, hogy malátalevet egyrészt nyo­más alatt magasabb hőmérsékletnél, más­részt komlóval és ozonnal kezeltek. A mit ezen szabadalmakkal részben nyomás alkal­mazásával, részben ozonnal elérni akartak, azt a jelen eljárás szerint megbomlott (ön­erjedésbe átment) élesztővel érjük el. Továbbá a 68,397. számú német biro­dalmi szabadalom czukorkulőr előállítására vonatkozik. Ezen szabadalom szerint azonban egyes­egyedül csak értéktelen sörgyári hulladé­kokat, mint pl. híg levet, iszapot (Trub) és különböző üledékeket alkalmaznak, melyek előnytelen, dextrinben dús összetételüknél fogva rosszul égethetők és azért szintén szűrés útján kell az égetést még jobban gátló szilárd alkatrészektől, mint pl. komló-és élesztőtől elválasztani. Itt tehát épen azok az anyagok vannak a földolgozásból kizárva, melyek, a mint fönt leírtuk, a jelen eljárás szerint szándé­kosan, habár mindenesetre minimális meny­nyiségben, a külön erre a czélra előkészí­tett léhez adatnak. A végterméknek sincs valami nagy festő­ereje és tartósságát és ízét mindenekelőtt szódával és gliczerinnel kell megjavítani. Ellenben a lének megbomlott élesztővel való digerálása még azzal az előnnyel is jár, hogy a lének rendkívül előnyös előké­szítését érjük el, mely az égetendő termék­ben sokkal magasabb, egész 250° C. hőmér­séklet elérésében nyilvánul, daczára a mi­nimális meleghozzávezetésnek. Azonfölül ki­sebb az égetésnél föllépő veszteség is, mint az olyan leveknél, melyek nem kezeltettek megbomlott élesztővel. Mindenekfelett azonban az ilyen módon kapott termék festőképessége által tűnik ki, mely a hozzáadott előkészített élesztő meny­nyisége és a digerálásra használt idő- és hőmérséklet szerint 4—5-szörösre fokozh:itó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom