21785. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzösített szénhydrogénnel való világításra

vezetését szabályozó szelepháznak metszete. A 9. ábra a hajtó szerkezetnek, ennek az alkoholt meggyújtó elektromos összeköttetéseinek a 10. ábra 9—9 vonala szerinti metszete. A 10. ábra erre merőleges metszetet láttat. A 11. ábra a hajtószerkezetnek elölnézete. A 12. ábra illetőleg 13. ábra az interruptornak nagyobb léptékű nézete illetőleg metszete. A 14. ábra az automatikus mérő szerkezetnek részben metszete, részben nézete. A 15. ábra a 13. ábra metszési síkjára merőleges metszet. Az összes ábrákban az azonos betűk ugyanoly részeket jelölnek. Mindenekelőtt a gőzösített szénhydrogént égető szerkezetet vagyis magát a lámpát fogjuk leírni, mely egy gőzösítő csőből, ennek előzetes fölhevítésére szolgáló szerkezetből, a fejlesztett szénhydrogéngőzőknek levegővel való keverésére szolgáló szerkezetből és egy vagy több a gőzösítő cső közelében elrendezett lángzóból áll. A (V) gőzösítő cső (5. ábra) fölső végén a szűk (0) nyílással ellátott (N) fúvókát hordja és belül egy az (0) nyílásba beillő tűt hordó, függélyesen mozgatható (P) rúddal van ellátva, melynek alsó vége a (Pl) szeleptestbe van becsavarolva. Utóbbi a (Y) gőzösítő cső alsó végére rácsavarolt (C) henger belsejében egy keskeny gyűrűs köz meghagyásával van elrendezve és az (S) rúgó hatása alatt a (T12) tápvezeték folytatását képező (01) csatornát elzárja. A tápvezetéken át a gőzösítő csőbe szorított csöpfolyós szénhydrogénnek e szerint előbb le kell emelnie a (Pl) szeleptestet fészkéről és csak ezután nyomulhat a szeleptest palástja és a (C) henger fala között a (V) gőzösítő csőbe. A szelep megemelésekor a (P) rúd fölső végén elrendezett tű a fúvóka (0) nyílásába nyomatik és ezt addig tartja zárva, míg a gőzösítő csőben fejlesztett szénhydrogéngőzök az üzemhez szükséges nyomást el nem érik, mely nyomás aztán a szelepet az (S) rúgó hatása ellenében fészkére nyomja, a mikor is a fúvóka (0) nyílása szabaddá lesz, úgy hogy a gőzök kivánt sebességgel a keverő készülékbe áramolhatnak. A gőzösítő cső előzetes fölhevítésére a tetszőleges alakú (Rl) edény (4. ábra) szolgál, mely az (E10) béllel burkolt függélyes (E9) csőtoldattal van ellátva, melynek segélyével az edényt a föltüntetett módon a (V) gőzösítő csőre toljuk. A(T11) csővezetéken és a (G) szűrő rétegen át valamely könnyen meggyújtható folyadékot, pl. alkoholt töltünk az (Rl) edénybe és ezen folyadékot elektromos szikra segélyével meggyujtjuk, melyet az (E) vezeték és a visszvezetékként szolgáló (Tll) cső vége között létesítünk. A gőzösítő csőből a szénhydrogéngőzök a keverő szerkezethez áramolnak, mely az alsó, villaalakú végén és esetleg fölső végén át is a küllevegővel közlekedő (T4) szívó csőből (3. ábra) és a többszörösen meghajlított (T3) keverő csőtől áll, melynek alsó vége a (T5) tartállyal közlekedik, fölső vége ellenben az (E7) nyílással van ellátva, melybe a (T5) tartályon átjáró (E5) csőbe illesztett és ebben az (E6) gyűrűben elrendezett (S2) csavar segélyével rögzített (V) gőzösítő csőnek (N) fúvókája nyúl be, úgy hogy a fúvókanyíláson kiáramló gőzök a (T4) cső alsó és esetleg fölső végén át is levegőt szívnak a csővezetékbe és ezen levegővel a (T3) csőben összekeverődnek, mely keverék ezután a (T5) tartályba vezettetik, innen az ezen tartályra szerelt (B) lángzókon keresztül az ezeknek (E4) toldatán az (E3) csavar (2. ábra) segélyével rögzített (E2) tartókon függő (M) izzó testek alá áramlik és itt a (V) gőzösítő cső előzetes fölhevítésére szolgáló láng által meggyujtatik. Ezen lángnak kialvása után a szénhydrogéngőzök tovább is szakadatlanul fejlesztetnek a gőzösítő csőben, mivel ezt a közelében elrendezett lángzók elengedően hevítik, űgy hogy az izzó testek a lámpa kioltásig foly-