21785. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzösített szénhydrogénnel való világításra

- 3 -T-tonosan és egyenletesen izzásban tartatnak. A íolytonos és egyenletes égést a (P) rúd (5. ábra) is elősegíti, a mennyiben ez bizonyos időközökben íöl- és alámozgattatván, a fölső végén elrendezett tű segélyével megakadályozza az (0) fuvókanyílás bedugulását. A tű ezen működtetése czéljából a (C) hengeren a (T) tekercselés van elrendezve, mely időnként villamos árammal tápláltatik, úgy hogy a rögzített (p2) vasmag a (Pl) szeleptestet majd magához vonzza, majd pedig szabadon bocsátja, minek következtében a (P) rúd tűje föl-és alámozog és a f'úvókanyílást tisztántartja. A gőzösítő cső táplálására á (T8) tartály (1. ábra) szolgál, mely csöppfolyós szénhydrogént és ennek szintje fölött sűíített levegőt tartalmaz. (K2) szénhydrogént és (J) a levegő beszorítására szol- j gáló csövet jelöli. A nyomás alatt álló szénhydrogénfolyadék ezen tartályból a (TI4) csővezetéken és a később leírandó (V2) szerkezet egyik szelepének nyitása után a (T12) tápvezetéken keresztül a gőzösítő csőbe áram lik. A (T8) tartályba zárt sűrített levegőt a következőkben leírandó módon egyéb czélokra is fölhasználjuk. A gőzösítő cső előzetes fölhevítésére szolgáló folyadékot a (T8) tartály tetején i elrendezett (A) tartályban tartjuk. Ezen | tartály fölső részén a folyadék betöltésére szolgáló és a (C4) kupak (7. ábra) segélyével elzárható töltő nyílással, valamint a (05) védő lemez alatt elrendezett (K) légbebocsátó nyílással van ellátva, melyen át a kiillevegő a folyadék fogyasztása mérvében az (A) tartály belsejébe nyomul. Az (A) tartály feneke közelében a szűk (KI) nyílás van elrendezve, melyhez a (T6) cső csatlakozik, mely alsó részében a (P3) szűrő anyagot tartalmazza. A (T6) cső a (Z) szelepházhoz vezet. A gőzösítő cső előzetes fölhevítéséhez szükséges folyadék a (Z) szelepházon az (Ml) mérőcsövön és a (Tll) csővezetéken át a már említett (Rl) edényhez (4. ábra) áramolhatik, a mikor is ,az (Ml) mérő cső (7. ábra) ezen folyadék mérésére szolgál. Rendes körülmények között a (T6) csőben lévő folyadékoszlop a (Z) szelepházban elrendezett (P4) szelepet megemelten tartja és az (Ml) mérő csövet megtölti. Ha a lámpát meg akarjuk gyújtani, akkor a (Y2) szekrényben elrendezett szelepszerkezetnek (1. ábra) (Hl) kézi kerekét akként forgatjuk el, hogy a (T8) tartályban <lévő sűrített levegő a (T9) és (T10) csővezetékeken át a (Z) szelepház (7. ábra) fölső végén elrendezett (07) kamrába áramoljon. Ezen kamrában a sűrített levegő a (P4) szelei* (E8) rúdjára ráfekvő (Dl) diafragmára nyomást gyakorolván a (P4) szelepet az (S3) szelepfészekre nyomja ezután a diafragmán elrendezett finom (H) nyíláson át a (06) szelepkamrába áramlik és ebből valamint az (Ml) mérő csőből is az összes folyadékot a már említett a gőzösítő cső körül elrendezett edénybe nyomja. Ennek megtörténte után a (T9 T10) csővezetékek a később leírandó módon újból elzáratnak, mire a (P4) szelep a (T6) csőben lévő folyadékoszlop nyomása következtében újból megnyílik és az (Ml) mérő cső újból folyadékkal telik meg, úgy hogy az összes részek a lámpa következő meggyújtásához készen állanak. Az ezen működést lehetővé tevő szerkezet a (V2) szekrényből (1. ábra) áll, melynek mellső oldalán egy beosztás, egy óramű és a (Hl) kézi kerék, hátsó oldalán ellenben egy a (Tll T12) tápvezetékbe és egy a (T9 T10) csővezetékbe igtatott szelepház van elrendezve ; a (V2) szekrény belsejében (Hl) kézi kereket a mozgatandó részekkel összekapcsoló szerkezet van elrendezve. Mindenekelőtt az említett szelepházak szerkezetét fogjuk leírni. Az (Y) szelepháznak (10. ábra) a szeleptest alá torkoló (K6) csatornája a szénhydrogént a (T8) tartályból (1. ábra) kivezető (T14) csővel van összekötve, míg az (Y) szelepháznak (10. ábra) a szelepkamrába torkoló (K5) csatornája a gőzösítő csőhöz vezető (T12) tápvezetékkel (1. ábra) van öszszekötve. Az (Y) szelepház (10. ábra) karimája és a (V2) szekrény hátsó fala kö-