21763. lajstromszámú szabadalom • Őrlő kőjárat ellenkező irányban forgó őrlőkövekkel

Megjelent 1901. évi .július lió 12 én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21763. szám. X/i. OSZTÁLY. Őrlő kőjárat ellenkező irányban forgó őrlőkövekkel. LIBÁN BEBNÁT GYÁROS PODGORZEBAN (GALICZIA). A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 25-ike. Jelen találmány tárgyát egy őrlési kőjárat képezi, mely az ismert kőjáratoktól lényegileg abban különbözik, hogy a vízszintes tengelyeken lévő mindkét kő egymással szemben körülfut, miáltal az őrlési produkczió tekintetében, sokkal nagyobb eredmény éretik el. Az eddigi őrlési kőjáratok csak egy futóval azt mutatták, hogy munkaképességük meglehetősen hézagos, mivel az őrlési anyagot csak többé-kevésbbé szétnyomják s nem őrlik meg, mert a durvább őrlési anyag a kövek egyenetlensége folytán a likak és mélyedésekbe tapadnak és a rotácziós futó sem képes ezen darabokat helyzetükből kimozdítani. Mellékelt rajz ilyen őrlő kőjáratot mutat függélyes metszetben. A két (a és b) kő (futó) egy-egy külön kőszekrénybe van becsavarva, egy-egy külön (c d) hajtótengelyen elhelyezve és ismert módon transzmisszió segélyével szemfutó forgásba hozva. Az egyik (b) futónak (d) tengelye üres és belsejében egy szállító berendezéssel (pl. szállító csigával) van ellátva, ez egy (f) vezetőcsővel van kapcsolatban. Ezen szállító berendezés vezeti a megőrlendő anyagot a két (a és b) futó közé. Az őrlési fölület sík vagy homorú, de legczélszerűbben lépcsőszerű — ferde átmeneti fölületekkel egyik lépcsőről a másikra — lehet, ez utóbbi esetben az anyag megőrlése fokozatosan történik. A kőjárat működésmódja a következő:a megőrlendő anyag a két futó közepére lesz bevezetve, itt az őrlési fölületek által öszszezuzatik — mialatt fölváltva az egyik vagy a másik őrlési fölület az ellenfalat illetőleg az őrlési fölületet képezi. Ezenkívül már azon körülmény is, hogy az őrlési anyagrészecskék — mozgásuk következtében az egyik őrlési fölületről a másikra dobatnak — továbbá, hogy az anyagrészecskék egymáshoz súrlódnak, az őrlési anyag szétdarabolását eredményezi. A kövek forgása folytán a czentrifugális erő hatása is érvényre jut és az őrlési anyagot az ékalakú átmeneti fölületekre s innen a finom hasadékba hozza, hol az őrlési anyag véglegesen finoman megerősíttetik. Miután a szétdarabolás nagyobbrészt az őrlési anyagnak egymáshoz való ütődéséből és dörzsöléséből származik, az őrlési fölületek elhasználása nagyon csekély. Az őrlemény az őrlési készüléket körül-