21756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor vegyületeknek kryolithból való előállítására

Megjelent lí)01. évi jnlins lió 11-én. MAGY. SZABADALMI RIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21756. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás fluorvegyületeknek kryolithból való előállítására. DOREMUS KÁROLY AVERY TANÁR NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 23-ika. A kryolith ásvány aluminiumnak és nátriumnak kettős fluoridja. Kémiai képlete: A1 Fl8

3 Na FI. Bár a kryolith kémiai kezelésére a nagyiparban különböző eljárások vannak gyakorlatban, mégis a leggyakoribb a mészszel való kezelés. Ezen kezelés termékei a nátriumaluminát és a fluorkalczium, melyeket vízben való oldás által választanak el egymástól. Az így nyert fluorkalczium tisztátalan és kis értékű. Eszerint a fluort, mely a kryolith súlyának 54»/o-át képezi, nem nyerjük használható állapotban. Czélom volt olyan módozatot találni, melynek segélyével fontos fluorvegyületeket állíthatok elő, mi mellett a kryolith többi alkatrészei sem vesztenek értékükből. Ezt az által értem el, hogy a kryolithot vízgőz jelenlétében hevítettem (mint azt a következőkben részletesen leírom), mi által fluorhydrögén válik szabaddá, és a visszamaradt rész vagy nátriumaluminátból vagy fluornátrium és aluminiumoxyd vagy pedig nátriumaluminát, aluminiumoxyd és fluornátrium keverékéből áll. Azt találtam, hogy 1. ha az olvadási hőmérséklete alá hevített kryolith vízgőzzel találkozik, akkor fiuorhydrogén és nátriumaluminát képződik; továbbá, ha a vízgőz olvadt állapotban lévő kryolithra hat, akkor fiuorhydrogén válik szabaddá és nátriumaluminát képződik addig, míg a nátriumaluminát növekvő tömege a kryolithot megdermeszti; továbbá, ha ezen megdermedt tömegre a vízgőz folytatólagosan hat, akkor nátriumaluminát marad vissza és fiuorhydrogén válik szabaddá; továbbá azt találtam, hogy az előbb említett reakeziók bármelyikét hydrogénnek vagy valamely hydrogén tartalmú égési anyagnak égési termékei is előidézhetik, miután ezen égési termékek vízgőzt is tartalmaznak; végűi, ha lcryolithet vízgőzzel kezeljük, akkor a természetes kryolytliban kvarczkristályok alakjában mindig jelen lévő sziliczium mint fluorsziliczium elillan és így az aluminiumoxydot vagy aluminátot elhagyja. 2. Ha aluminiumoxydot vagy hydrátot (pl. bauxit) kryolithtal és vízgőzzel kezelünk, akkor a fiuorhydrogén fölszabadulása mellett oldható aluminát képződik. 3. Ha aluminiumoxydot vagy aluminiumhydrátot kryolithtal és vízgőzzel ezen módon kezelünk, nagyobb tömegű aluminiumoxydot vagy aluminiumhydrátot tehetünk savban vagy alkáliában oldhatóvá, mint a mennyi az aluminát képzéséhez szükségeltetik. 4. Ha kryolithot valamely hydráttal he-