21756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor vegyületeknek kryolithból való előállítására

vítiink (pl. aluminíumhydráttal), úgy a melegnek a hydrátra való hatása által képezett vízgőz a kryolithtal egyesül, úgy hogy fiuorhydrogén válik szabaddá és nátriumaluminát vagy fluornátrium és aluminiumoxyd, vagy ezek keveréke aluminiumoxyddal marad vissza. Az előbb leírt kémiai reakcziók, melyek szerint a kryolith vízgőz behatása alatt szétbomlik, mutatják, hogy míg minden egyes esetben fiuorhydrogén válik szabaddá, a ! többi termék természete és sajátossága az alkalmazott hőmérséktől és azon fizikai körülményektől függ, melyek között a vízgőz a kryolithra hatott. Lényegében tehát jelen találmány kryolithnak vízgőzzel való kezelésére vonatkozik, mely által elérjük, hogy vagy fluorhydrogént kapunk, mint egyetlen fluortartalmú terméket, vagy pedig egyéb fluorvegyületeket is. Az eljárás czélszerű foganatosítását a következőkben vázoljuk: I. Kryolithot tartalmazó vasretortákat kívülről hevítünk. Ha vízgőzt vezetünk keresztül, fiuorhydrogén válik szabaddá és a retortában nátriumaluminát vagy fluornátrium és aluminiumoxyd, vagy ezek keveréke marad vissza. Vízgőzt tartalmazó forró égési termékeket is használhatunk vízgőz helyett; ezen esetben a retortát vagy kemenczét nem kell kívülről hevítenünk. II. A kryolithot megfelelő kályha tűzhelyén kiterítjük és a megolvadt tömegre vízgőzt vagy vízgőzt tartalmazó égési termékeket vezetünk. Fiuorhydrogén válik szabaddá, azonban a megolvadt tömeg megmerevedik, mielőtt még az összes fluor a kryolithból kiűzetett volna. A kihűlt tömeget tehát tovább kell kezelnünk, azon czélból, hogy a fluortól teljesen megszabadítsuk. III. A kryolithot czélszerűen szerkesztett mechanikai szerkezettel bíró tűzhelyen vagy hydrogénnel, vagy hydrogéntartalmú égési anyaggal hevítjük. A folyamat hosszabb vagy rövidebb tartama szerint a fluorhydrogént vagy egészben vagy részben sikerül kiűznünk. Ha aluminiumoxydot vagy bauxitot adagolunk, akkor az összegomolyodást megakadályozzuk és olyan aluminátot nyerünk, mely nagy mennyiségű aluminiumoxydot tartalmaz. Az aluminiumoxyd vagy bauxit nagy tömege ezen folyamatnál savban vagy alkáliában oldhatóvá válik. IV. A kryolithot valamely aluminíumhydráttal, például bauxittal téglaalakú tögekké alakítjuk és az így nyert anyagot az I. alatt leírt eljárás szerint kezelünk. V. Olyan anyaggal bélelt kályhában, melyre a megolvadt kryolith nem gyakorol chémiai hatást, olvasztjuk meg a kryolithot. Azután vízgőzt bocsátunk a megolvadt tömegre vagy vízgőzt vezetünk rajta át. Fiuorhydrogén válik szabaddá; a visszamaradt anyag még tartalmaz fluorvegyiileteket és így a kezelés még folytatható. Ezen czélból a maradékot mésszel hevíthetjük, mely kezelés fluorkalcziumot eredményez. A példakép leírt esetek mindenikében a kryolithban lévő szilicziumot gázalakú fluorszilicziummá változtatjuk. A kryolithban lévő szulfidok és karbonátok oxydokká válnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fluorvegyületeknek kryolithból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a kryolithet vízgőz jelenlétében a nátriumfluorid elillanási hőmérséklete alá, tehát a fehér izzás alá hevítjük azon czélból, hogy a kryolithban lévő fluort vegyület alakjában nyerjük. 2. Eljárás nátriumaluminátnak és fluorhydrogénnek kryolithból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy vízgőzt vezetünk a fehér izzási hőmérséklet alá hevített kryolith fölé, vagy rajta át. 3. Eljárás fluorhydrogénnek, fluornátriumnak és aluminiumoxydnak kryolithból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a kryolithot vízgőz jelenlétében az olvadási pont alá hevítjük. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.