21755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-aminophenylglyoxylsavaknak ezek szubsztitucziótermékeinek és homologjainak előállítására
hevített keverékébe kavarás közben lassanként egy negyed óra lefolyása alatt a p-aminophenyltartronsav (20304. számú szabadalom) savanyú kálisójából 20 részt adagolunk, miközben élénk szénsavfejlődés megy végbe; a beadagolás befejezése után a keveréket még körülbelül negyedóráig főzzük, forrón a manganiszapról leszűrjük és a szűrlethez mindaddig adunk szódaoldatot, a míg mangankarbonát válik le. Leszívás és a szűrletnek körülbelül 20 részre való bepárologtatása után ezt szénnel kezeljük és gyengén savanyú reakczióig sósavat adunk hozzá, indikátorul kongót használva. A p-aminophenylglyoxylsav kikristályosodása hidegben több óráig tartó állás után befejeződik. A sárga terméket további tisztítás végett vízben szénhozzáadás mellett föloldjuk; a tiszta aranysárga oldatból a sav gyors kihűlésnél sárgaszínű finom fényes tücskék alakjában válik ki, lassú kihűlésnél pedig vaskos, barnássárga színű lemezekben. A p-aminophenylglyoxylsavnak nincs olvadáspontja; hevítve 170° C. körül megbarnul és 190° C. körül erősen zsugorodik. Tovább hevítve, az anyag ismét sárga lesz és ezután csak 400° C-on fölül bomlik. A sav könnyen oldódik meleg alkoholban és forró vízben, nehezen aetherben és benzolban; könnyen oldódik továbbá alkáliákban, ammóniákban, alkalikarbonátokban és enyhe melegítésnél hígított ásványi savakban. Ha a p-amiuoplienylglyoxylsav sósavas oldatához sósavas phenylhydrazin - oldatot adunk, melegítve, rövid idő alatt finom kanárisárga tűcskékből álló csapadék válik le, mely a phenylhydrazon sósavas sójából áll. Ha ezt forró vízben oldjuk és nátriumaczetátot adunk hozzá, akkor a phenylhydrazon maga finom sárga tűk alakjában válik le. melyeket 75°/0 -os alkoholból átkristályítva, rövid sárga prizmák alakjában kapunk meg. Ezek hevítve, 160° C.-nál narancssárga színt vesznek föl és 163—164° C-nál bomlás közben megolvadnak. II. p- dimethylaminophenylglyoxylsav (CHs )2 N.Ce Hl .CO.COÓH. előállításap-dimeíhylaminophenyltartronsavból. A p-dimethylaminophenyltartronsav monokalisójából (20304. számú szabadalom) 28 részt lassanként kavarás közben 30 rész higanyoxydnak 300 rész vízben való forró szuszpenziójába visszük be, mi mellett élénk szénsavfejlődés megy végbe; a beadagolás befejeztével a keveréket melegen még egy félórán át kavarjuk, azután a kiválott iszapos higanytól és a változatlan oxydtól le-I szűrjük, gyönge kongoreakczióig sósavat 1 adunk hozzá és kihűlni hagyjuk. E közben a p-dimethylaminophenylglyoxylsav sárga fényes lemezkék alakjában kiválik. A Michler és Hanhardt által megállapított 187" C-nyi olvadási pont (Berl. Ber. X. 2081) nem volt megfig37 elhető; a többször tisztított sav hevítve 150° C-nál zsugorodik és 195° C-nál bomlik. A p-dimethylaminophenylglyoxylsav phenylhydrazonja 175° C-nál zsugorodik és lassan tovább hevítve, 181° C-nál bomlik. III. p-diaethylaminophenylglyoxylsav (C2 ITrJ2 N. C6 Hl .C0.(J02 H. előállítása diaethylaminophenyltartronsaviól. A p-diaethylaminophenyltartronsav monokalisójából (1. a 20304. számú szabadalmat) 46 részt 500 rész vízben oldunk, az oldatot -j-4° C-ra lehűtjük és folytonos kavarás közben 15-5 rész kaliumpermanganátnak 500 rész vízben való, szintén -)- 4° C-ra lehűtött oldatát eresztjük lassanként hozzá. A művelet közben a hőmérséknek nem szabad -f- 5° C-on fölül emelkednie; az oxydálás befejezte után a folyadékot a kiválott barnakőtől szűréssel elválasztjuk, a szűrletet erősen bepárologtatjuk, szénnel kezeljük és azután gyönge kongoreakczióig sósavat adunk hozzá. A p-diaethylaminoplienylglyoxylsav legnagyobb része kikristályosodik, míg a maradék aetherrel kivonható. A savat benzolból ligroin hozzáadása mellett átkristályosítjuk és rövid, legyezőszerűen öszszenőtt sárga prizmák alakjában kapjuk meg. A sav igen jól oldható alkoholban, eczetaetherben, koroformban, aczetonban
