21680. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék kerékpárokhoz és könnyű automobilokhoz

Megjelent 1901. évi julius lió 1-én. MAGY. gg| KIR SZABADALMI J||M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21680. szám. XX/c. OSZTÁLY. Rugalmas kerék kerékpárokhoz és könnyű automobilokhoz. PAULITSCHKY KÁROLY MÉRNÖK, PAULITSCHKY RÓZA SZÜL. STEINER MAGÁNZÓ ÉS WÜSTE FLÓRIS NAGYIPAROS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 8-ika. A találmány tárgya egy tartós és aránylag olcsón előállítható kerék, mely könnyű automobiloknál alkalmazható és ép oly rugalmas, mint a légpárnás abroncsokkal fölszerelt kerék. Erre a kerékre jellemző egy oly keréktalp alkalmazása, melynek oldalt vele egy darabból készült pofája van és melyre egy félkör keresztmetszetű, széles fölfekvési fölületekkel bíró, aczélbádogból készült üreges abroncs fekszik föl. Ez az abroncs oly módon van rugalmasan ágyazva, hogy a keréktalp és az ezen fekvő abroncs között egy rugalmas szalagból vagy több ily szalagdarabból összeállított alátét van alkalmazva. Ezt az alátétet a keréktalpnak másik, külön darabot képező pofájával egyidejűleg húzzuk föl a kerékre. A csatolt rajzokon: az 1. ábra a kerék nézete; a keráktalp egy része ezen az ábrán metszve van ábrázolva, a 2. ábra a keréktalpat az 1. ábra (A B) vonala szerint vett nagyobb mértékben rajzolt keresztmetszetben mutatja be, a 3. ábra a másik keréktalppofa elölnézete, a 4. ábra ugyanennek keresztmetszete, az 5. ábra a keréktalp keresztmetszete, a 6. ábra az abroncs futó felületének keresztmetszete és a 6. ábra az üreges abroncs alátétlemezének keresztmetszete. A legczélszerűbben aczélbádogból készült (a) keréktalp keresztmetszetének alakja az 5. ábrán látható és egy a (b) horonyban elhelyezett (c) merevítő által oly módon vau átalakítva, hogy ez a (c) merevítőpánt a rugalmas (i) betét sik, széles fölfekvési fölületét képezze. A másik (e) keréktalppofát egy derékszög keresztmetszeti, gyűrűalakú, aczélbádogtest képezi (3. és 4. ábra). Az (f) aczélbádogabroncs a 6. ábrán látható (g) fölsőrészből (futó fölületből) és a 7. ábrán látható (h) alaplemezből (fölfekvési fölületből) áll. Czélszerűen úgy a (g) fölső részt, mint a (h) alsó részt egyetlen aczélbádogcsíkból hengereljük vagy sajtolás útján előállított és egymással összekötött szegmentumokból készítjük, miközben úgy a fölső, mint az alsó részt hosszanti vagy keresztbordákkal látjuk el és így a kellő alakra hozzuk. A futó fölületen alkalmazott bordáknak az a föladatuk, hogy a (g) fölső részt merevítsék