21677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegnek szén segélyével sárgára, vörösre, barnára és feketére való festésére

Megjelent 1901. évi július i»ó 1-én. MAGY. Ö Ü KIK SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21677. szám. XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás üvegnek szén segélyével sárgára, vöi'ösre, barnára és feketére való festésére. MEUBER MIKLÓS MÉRNÖK R/M KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 4-ike. A különösen silányabb és középfajta üvegnemeknek sárgára, vörösre, illetve bar­nára való festése czéljából jelenleg kénen és a csakis legfinomabb üvegeknél alkal­mazott fémeken kívül két különböző mód­szer van használatban. Az egyik abban áll, hogy az üvegmasszához barnakövet (man­gánszuperoxydot) vassal (vasreszelékkel) vagy a nélkül adagolunk. A barnára való festésnek ezen módja a leghasználatosabb. A második, ugyanazon végeredményt adó módszer pedig abban áll, hogy porrátört faszenet, előnyösen elszenesített és porrá­zúzott nyirfahéjat (szenet) nyers üveg­masszával összekeverünk. Az előbbi módszer sokkalta drágább, a mennyiben előállítási költsége az utóbbinál kétszerte oly nagy, mely körülmény nagy­bani üzemnél, mint például palaczkgyártás­nál jelentékeny fontossággal bír. Az utóbbi eljárásnak azonban azon hátránya van, hogy a keverés munkája fölötte terhes; kellemetlenné pedig az által válik, hogy a szénpor igen nagy port ver föl, a környe­zetet, a munkások arczát teljesen befeke­títi és hogy a két test fajsúlyának jelen­tékeny különbözősége által nehezen kever­hető össze. Ezen oknál fogva e módszert manapság elenyészően csekély kivétellel nem is alkalmazzák. A jelen találmány tárgyát már most az üveget szén segélyével barnára festő oly szer képezi, mely az előző két módszert ol­csóság tekintetében nemcsak fölülmúlja, hanem a porrázúzott faszén segélyével való festési eljárással összekötött hátrá­nyokat minden tekintetben megszünteti. Az eljárás ugyanis abban áll, hogy az előző­leg finomra szitált és czélszerűen kissé megnedvesített, előnyösen rajnamelléki bar­naszéndarát a nyers üvegmasszával jól összekeverjük, mi, tekintettel a barnaszén darabos voltára és a megnedvesítésre, min­den porképződés nélkül mehet végbe és ezen masszát tégelyben megolvasztjuk. A barnaszén ugyanis főképen elmállott nyír­fából és pálmafából, tehát oly hatószerek­ből áll, melyek az üveget intenzív sárgára festik. A barnaszénnek oly festő ereje van, mely a mangánszuperoxydot háromszorta, sőt négyszerte fölülmúlja. Míg ugyanis pél­dául fehér vagy félig fehér üvegek festé­sére eddigelé az üvegkeverékhez átlag e keverék súlyának mintegy egy tized­résznyi mangánszuperoxydot adagoltak, oly czélból, hogy az üveg középbarna szint

Next

/
Oldalképek
Tartalom