21658. lajstromszámú szabadalom • Kocsirúgó elrendezés mótoros kocsik számára
Megjelent 1901. évi j»lius hó 1-én. MAGY. flífe KIR. SZABADALMI Si HIVATAÍ SZABADALMI LEÍRÁS 21658 szám, XX/a/2. OSZTÁLY. Kocsirúgó elrendezés motorkocsik számára. MAEMECKE GYULA KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 25-ike. A mótoroskocsiknak a lökések fölfogására szolgáló kocsirúgói eddigelé mindig akként voltak elrendezve, hogy azok hoszszuknak közepében feküdtek föl a tengelyen, és pedig úgy egyszerű, mint kettős rúgók esetén. Minthogy már most motoros kocsiknál azon törekvés érvényesül, hogy a mellső tengely lehetőleg előre, sőt még egy darabbal a kocsi mellső éle elé helyeztessék, úgy az eddig szokásos rúgóelrendezés mellett a rúgók szabad végei a kocsiszekrény alól kinyúlnának, a mi az egész kocsi alakját elékteleníti és arúgóvégeket összeütközések és effélék esetén könnyen veszélyeztetheti. Ennek elkerülése czéljából a jelen találmány szerint a kocsirúgók akként vannak elrendezve, hogy mellső végükkel a tengelyre támaszkodnak, míg hátsó végükkel a kocsi alvázához vannak csuklósan kapcsolva, közepükön pedig vagy végükön egy támban (szupportban) egy csap körül foroghatnak. A rúgó tehát csaknem egész hosszában a kocsi alatt fekszik, még az esetben is, ha a mellső tengely tetszőlegesen előre van tolva. A mellékelt rajzon az ilyen rúgóelrendezésnek két kiviteli példája van föltüntetve. Az 1—4. ábrákon föltüntetett példánál (a) a kocsialváz, (b) a mellső tengely. A czél| szerűen több lapból álló (c) kocsirúgó kö; zepén ismert módon egy (d) kötés által van összetartva, mely a (g) támban egy (e) csapszög körül foroghat. A rúgó mellső vége a mellső tengelyen szabadon fölfekszik. A rúgó hátsó vége vagy szintén szabadon fekszik és pedig egy az alvázra erősített csúszkán, vagy pedig (f) hevederek , által az alvázra csuklósan van fölfüggesztve. A tengely oldalmozgásainak meggátlása czéljából a (c) rúgó mellső vége a mellső tengelyre erősített gyűrűnek egy vájatában fekszik, mint ez a 3. ábrán látható. Az 5. ábra szerinti második kiviteli alak a fönt leírt alaktól csak abban különbözik, hogy a (c) kocsirúgó nem a közepén, ha! nem hátsó végén (k)-nál van a kocsial-J vázzal szilárdan összekötve. A rugót egy (d) kötés tartja össze, melyet a (g) tám vesz körül, oly módon, hogy ez utóbbi a rúgónak csak oldalsó mozgásait gátolja. A kötés fölső fölülete domború, oly czélból, hogy a rúgó az előforduló mozgásokat követhesse. A rúgó mellső vége szintén lazán fekszik a tengelyen. A szerkezet működése a következő:. A mellső tengely megterhelése folytán a