21647. lajstromszámú szabadalom • Dróttal vagy drót nélkül működő betűnyomó távíró

akarunk. Ezen fejtegetésből látható, hogy miképen eredményezhet egy billentyű le- j nyomása két műtétet mindkét végállomáson, j tudniillik a hengerek egyidejű forgatását és a föl vevőkészüléken azon áramtiineteket, melyek egy betűnek leadását vannak hi­vatva előidézni. Az 1. ábránál csak egy fölvevőmágnest lehet gerjeszteni, míg az új elrendezésnél három a fölvevőkészűlékbez tartozó mág­nesnek kell egymás mögött működni, a mi a hengeren lévő fölvevőövnek különleges berendezését teszi szükségessé. Továbbá az 1. ábrán a fölvevőkészűlék magában a föladóállomásban nem szólal meg, míg az új elrendezéseknél nemcsak a másik végállomás fölvevője, hanem egy­idejűleg a föladóállomás fölvevője is meg­szólal. Végül az új elrendezéseknél csak egyetlen relais van alkalmazva, mely úgy a fölvevő elektromágneseit, mint a kioldó mágnest is befolyásolja, a mi egyetlen kap­csoló alkalmazását és az illető fémsáv bil­lentyűjén át egyszerű érintkezőkapcsolatot a teleppel tesz lehetővé, illetőleg a (z) fém­lécz elmaradását eredményezi. (1. ábra.) A 4'. és 5. ábrákon föltüntetett új elren­dezéseknél a föladási eljárás a következők­ben leírt módon történik; azon mód, me­lyen a föladókészülék által befolyásolt há­rom mágnes a fölvevőn tetszőleges betűnek leadását és pedig 8—9 áramlökésnyi maxi­mumon belül, vezetékkel vagy anélkül eszközli, később fog megmagyaráztatni. A (W) hengeren a fölvétel czéljára (5) őv szolgál, melyek I, II, III, IV, V szá­mokkal vannak megjelölve. Míg az (I) öv teljesen csupasz, addig a többi ővek iölii­leta csak részben csupasz és pedig olyké­pen, hogy az egyik övnek csupasz vagyis vezető része épen ott végződik, a hol a következőé kezdődik, mint ez az 5. és 15. ábrán látható, mely utóbbi a henger teljes fölületét kifejtve mutatja és a vezető részek helyzeti és hosszúsági viszonyait tünteti föl. Kiemelendő még. hogy mig az 1. ábrán az egyetlen (6) fölvevő öv vezető részei a tengellyel fémesen volt összekötve, ad­dig itt az öt fölvevő öv összes vezető ré­| szei egymással Össze vannak bár kötve, I de e henger tengelyétől szigetelvék, ille­{ tőleg nincsenek fémes összeköttetésben, a föladóövek vezetőrészeivel, mely utóbbiak természetesen az (x) tengellyel állnak fé­mes összeköttetésben. Ezen egymásközti összeköttetés, valamint az (x) tengelytől való egész szigetelés az által van elérve, hogy egy fémgyűrű, mely a szigetelőanyaggal bevont hengert mere­ven körülveszi, képezi az őt fölvevő öv alapzatát, mint ezt a 6. ábra mutatja. Ezen övek, valamint az (x) henger ten­gelye is a henger forgása alkalmával czél­szerűen alkalmazott súrlódó rúgókon csúsz­nak el. Az (s) súrlódó rúgó (4. 5. 6. ábra) (r) drót útján a (k) kapcsolóval van össze­kötve, a honnan a kapcsolás tovább megy az (Ii R) vonalrelaishöz. A (k) kapcsoló itt átkapcsolás által idézi elő ezen vezeték megszakítását. Tegyük föl, hogy például az (A) végállomáson ez be volna kapcsolva, a másik (B) állomáson pedig kikapcsolva. Az (L R) vonalrelais-n lévő (n) kontaktusdarab­tól egy drót vezet' az (L B) helyi telep egyik sarkához. Ezen telep másik sarkától megy egy drót az (I) övön lévő surlódórú­góhoz. Az (m) horgonytól megy egy drót leg­elébb is (h)-n keresztúl .a (c) elektromág­neshez és innen a (II) övhöz. Ugyanezen drót (m)-től azonkívül (h'2)-n keresztül az (El) elektromágneshez is vezet és innen a (III) övhöz. Egy harmadik elágazás is van, melynél fogva ugyanezen drót (m)-től (hl)-en át az (E) elektromágneshez és innen a (IV) őv surlódórúgójához vezet. Egy negyedik elágazás végre (m)-től (h3)-on át a (D) elek­tromágneshez é3 innen a (V) övhöz vezet. Az egyetlen (1) vonaltelep egyik sarka a (b)-n át az (u) fémlécczel van összekötve. (7. ábra is.) Azon időben, melyben egy fölvevőöv vezetőrésze a surlódórúgóján elcsúszik, kép­ződnek valamely föladóövből azon áram­lökések, (15. ábra) föladóosztály, melyeknek billentyűje le van nyomva és melyek egy bizonyos elektromágnesnél jutnak kifeje­zésre; ha tekintetbe vesszük, hogy a hen

Next

/
Oldalképek
Tartalom