21647. lajstromszámú szabadalom • Dróttal vagy drót nélkül működő betűnyomó távíró

akarunk. Ezen fejtegetésből látható, hogy miképen eredményezhet egy billentyű le- j nyomása két műtétet mindkét végállomáson, j tudniillik a hengerek egyidejű forgatását és a föl vevőkészüléken azon áramtiineteket, melyek egy betűnek leadását vannak hivatva előidézni. Az 1. ábránál csak egy fölvevőmágnest lehet gerjeszteni, míg az új elrendezésnél három a fölvevőkészűlékbez tartozó mágnesnek kell egymás mögött működni, a mi a hengeren lévő fölvevőövnek különleges berendezését teszi szükségessé. Továbbá az 1. ábrán a fölvevőkészűlék magában a föladóállomásban nem szólal meg, míg az új elrendezéseknél nemcsak a másik végállomás fölvevője, hanem egyidejűleg a föladóállomás fölvevője is megszólal. Végül az új elrendezéseknél csak egyetlen relais van alkalmazva, mely úgy a fölvevő elektromágneseit, mint a kioldó mágnest is befolyásolja, a mi egyetlen kapcsoló alkalmazását és az illető fémsáv billentyűjén át egyszerű érintkezőkapcsolatot a teleppel tesz lehetővé, illetőleg a (z) fémlécz elmaradását eredményezi. (1. ábra.) A 4'. és 5. ábrákon föltüntetett új elrendezéseknél a föladási eljárás a következőkben leírt módon történik; azon mód, melyen a föladókészülék által befolyásolt három mágnes a fölvevőn tetszőleges betűnek leadását és pedig 8—9 áramlökésnyi maximumon belül, vezetékkel vagy anélkül eszközli, később fog megmagyaráztatni. A (W) hengeren a fölvétel czéljára (5) őv szolgál, melyek I, II, III, IV, V számokkal vannak megjelölve. Míg az (I) öv teljesen csupasz, addig a többi ővek iöliileta csak részben csupasz és pedig olyképen, hogy az egyik övnek csupasz vagyis vezető része épen ott végződik, a hol a következőé kezdődik, mint ez az 5. és 15. ábrán látható, mely utóbbi a henger teljes fölületét kifejtve mutatja és a vezető részek helyzeti és hosszúsági viszonyait tünteti föl. Kiemelendő még. hogy mig az 1. ábrán az egyetlen (6) fölvevő öv vezető részei a tengellyel fémesen volt összekötve, addig itt az öt fölvevő öv összes vezető ré| szei egymással Össze vannak bár kötve, I de e henger tengelyétől szigetelvék, ille{ tőleg nincsenek fémes összeköttetésben, a föladóövek vezetőrészeivel, mely utóbbiak természetesen az (x) tengellyel állnak fémes összeköttetésben. Ezen egymásközti összeköttetés, valamint az (x) tengelytől való egész szigetelés az által van elérve, hogy egy fémgyűrű, mely a szigetelőanyaggal bevont hengert mereven körülveszi, képezi az őt fölvevő öv alapzatát, mint ezt a 6. ábra mutatja. Ezen övek, valamint az (x) henger tengelye is a henger forgása alkalmával czélszerűen alkalmazott súrlódó rúgókon csúsznak el. Az (s) súrlódó rúgó (4. 5. 6. ábra) (r) drót útján a (k) kapcsolóval van összekötve, a honnan a kapcsolás tovább megy az (Ii R) vonalrelaishöz. A (k) kapcsoló itt átkapcsolás által idézi elő ezen vezeték megszakítását. Tegyük föl, hogy például az (A) végállomáson ez be volna kapcsolva, a másik (B) állomáson pedig kikapcsolva. Az (L R) vonalrelais-n lévő (n) kontaktusdarabtól egy drót vezet' az (L B) helyi telep egyik sarkához. Ezen telep másik sarkától megy egy drót az (I) övön lévő surlódórúgóhoz. Az (m) horgonytól megy egy drót legelébb is (h)-n keresztúl .a (c) elektromágneshez és innen a (II) övhöz. Ugyanezen drót (m)-től azonkívül (h'2)-n keresztül az (El) elektromágneshez is vezet és innen a (III) övhöz. Egy harmadik elágazás is van, melynél fogva ugyanezen drót (m)-től (hl)-en át az (E) elektromágneshez és innen a (IV) őv surlódórúgójához vezet. Egy negyedik elágazás végre (m)-től (h3)-on át a (D) elektromágneshez é3 innen a (V) övhöz vezet. Az egyetlen (1) vonaltelep egyik sarka a (b)-n át az (u) fémlécczel van összekötve. (7. ábra is.) Azon időben, melyben egy fölvevőöv vezetőrésze a surlódórúgóján elcsúszik, képződnek valamely föladóövből azon áramlökések, (15. ábra) föladóosztály, melyeknek billentyűje le van nyomva és melyek egy bizonyos elektromágnesnél jutnak kifejezésre; ha tekintetbe vesszük, hogy a hen