21647. lajstromszámú szabadalom • Dróttal vagy drót nélkül működő betűnyomó távíró

ger nyugalmi állapotában az összes (v . . .) fémsávok azon (t t) vezetöhelyekkel vannak összeköttetésben, melyeknek sorában a (11) öv vezető része fekszik (25. ábra), mely utóbbi őv a (c) kioldómágneshez szolgáltatja az áramot, ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a (III) (IV) és ÍV) övek vezetőrészeinek hossza nagyobb, mint a föladóöveken lévő azon tér, melyen belül a megfelelő vezetőrészek vannak, mint az az 5, 15, 16, 17. ábrákon látható — melyek a csupasz vezetőrészeket számuk, nagyságuk és elrendezésük tekintetében valóságos minőségükben mutatják, — akkor világos, hogy először is egy tetszőleges billentyű lenyomása által miképen kerül a henger mindkét végállomáson közvetlenül forgásba, másodszor, hogy a billentyűnek egy fordulat megtörténte alatt való fekvemaradása az ujjak közreműködése nélkül, legelébb is miként idézi elő egy vagy több áramlökéseknek egy és ugyanazon telepből való esetleges kibocsátását, mely áramlökések a fölvevőnél lévő elektromágneseknek csak egyikét befolyásolják, miként idézi az továbbá elő egy vagy több olyan áramlökésnek esetleges kibocsátását, melyek az említett elektromágneseknek kizárólag csak másodikát hozzák működésbe és végűi, hogy miként idézi elő egy oly áramlökésnek állandó kibocsátását, mely csakis a harmadik elektromágnest szólaltatja meg, világos továbbá harmadszor, hogy ezen csak a fölvevőnél kifejezésre jutó áramlökések elosztása mikép történik pontosan és eltolás nélkül még a hengereknek nem teljesen egyenletes járása esetén is. Ha nem táviratozunk, akkor mindkét végállomáson az egyetlen (k) kapcsolónál a készülék ki van kapcsolva. Ha most például (A)-ból akarunk táviratozni, úgy csak be kell kapcsolnunk és a föladandó betűket egymás után, illetve egy fordulat megtörténte után ujjunkkal megütnünk. Az első hatás a hajtóműnek mindkét végállomáson való kioldódása. Az (1) vonaltelepből (A végállomás) az áram közvetlenül az (u) fémléczhez megy, innen a lenyomott billentyű (v) rúgóján és fémsávján a (fc t. . .) vezető részek első sorához, továbbá az (x) tengelyhez, (s) surlódórúgóhoz, (r) dróthoz, (k) kapcsolóhoz, az (L R) relaisn az (L) távvezetéken és a (B) végállomás azonos vonalrelaisjén át a (k) kapcsolóhoz és innen a földbe. Az egyetlen (L R) relais ezen egyidejű megszólalása a hajtómű kioldódását a végállomásokon a következő módon idézi elő: Tegyük föl, hogy mindkét (L R, L R) relais most legelőször szólal meg egyidejűleg. Az (m) horgonyt tehát a mágnes magához vonzza, mire az (L B) helyi áram telep egyik sarkától az áram (n)-en át (m)-re, (h)-n át (c) körül a (II) surlódórúgóra megy és mivel ezen rúgó itt egy vezetőrésszel érintkezik, ezen vezetőrészről az (I) övre és innen a surlódórúgóján át vissza a telep másik sarkára. Ezen pillanatban csak a (c) mágues van az áramkörben, mig a többi, (El E D) mágnesek abból ki vannak kapcsolva. Ennek az a következménye, hogy mindkét (c c) elektromágnes megszólal és a hengerek forgása mindkét végállomáson egyidejűleg történik. Ezen fordulat alatt azonban ugyanazon (v) fémsáv legelőször azon vezetőhelyekkel jön érintkezésbe, melyek a (III) öv hosszú fölvevő vezetőrészével korrespondeálnak. Itt a két végállomáson ugyancsak az (L R) vonalrelais szólal meg és pedig annyiszor, a hány ilyen vezető helyet a (v) surlódórúgó megérint. Ennek következménye és pedig mindkét végállomáson az (El) elektromágnes megszólalása, mely most egyedül van az (L B) áramkörébe kapcsolva. Surlódórúgója most a (III) öv vezető részével érintkezik. (L B)-tőí tehát az áram (n, m, h 2)-n át az említett surlódórúgóhoz, innnen a (III) öv vezető részéhez. az (I) övhöz és innen a rúgón át ismét a telep másik sarkához kerül. Mindkét henger azonban tovább fordul és ugyanazon fémsav esetleg övének további vezető helyeit ugyanazon időben éri, melyben mindkét végállomáson a (IV) öv megy el a rúgója mellett. Itt ugyancsak mindkét végállomáson az egyetlen vonalrelais szólal meg és világos, hogy ezen utóbbi megszó-