21615. lajstromszámú szabadalom • Acetlylénfejlesztő
huzamos oldallapból áll, melyek határvonalai részben spirális alakúak és egy (11) egyenes éllel bírnak, mely a spirális legszélső pontjából indul ki és annak legbelső kanyarulatával találkozik. Ezen oldallapok (12 és 13) harántlapokkal vannak egymással összekötve, melyek akként vannak hajlítva, hogy az oldallapok körvonalaihoz illeszkednek; a (12) harántlemez a spirálalakú körvonal legszélső végén kezdődik, a (13) lemez pedig a spirális belső görbületén van elrendezve, úgy hogy részben a (12) lemez fölött átnyúlik. A (12 és 13) harántlemezek egymástól oly távolságban állnak, hogy a karbidtölcsér kibocsátó végét fölvehessék, és egyszersmint a buktatószerkezetnek bizonyos határolt mozgást engedjenek. A (13) lemez a 4. ábrán föltüntetett helyzetben egy bizonyos karbidmennyiséget vesz föl és e mellett inkább elzárószelepül szolgál, mely a karbid kilépését gátolja, mialatt a (12) lemezen fekvő karbid a fejlesztőbe bukik. A 3. ábrán föltüntetett helyzetben a buktatókészűlék új töltést nyer. A (6) tölcsér fölső végén egy (14) födővel van elzárva és a gáznak a karbid fölé való bocsátása czéljából a tölcséren egy (15) cső van elrendezve, mely a (4) hengert a tölcsérben lévő karbid fölötti térrel kapcsolja össze. A fejlesztőkamra nyakából egy (16) cső megy lefelé, mely alúl egy áttört (17) hengert hord; utóbbi a vízzel megtöltött fejlesztőkamrába nyúlik. A karbid ezen áttört hengerbe hull, mely arra szolgál, hogy a karbidban előforduló fém- és kokszdarabkákat visszatartsa. Az (1) fejlesztőkamra mellett egy (18) henger vagy bő állócső van elrendezve, mely alúl a fejlesztőkamrával közlekedik. A (18) henger feneke kúpalakú és közepén egy (19) nyílással bír, mely egy a (21) rúd alsó végén ülő (20) szeleppel van elzárva; a (21) rúd a (18) henger közepén megy át és (22) háránttámokban, valamint a henger födelének középső nyílásában van vezetve. A (21) rúdon egy hengeralakú (25) úszó ül, mely a rúdon kivánt helyzetében (26) gyűrűk által van rögzítve. Ezen úszó arra szolgál, hogy a (20) szelepet emelje és sülyessze és ezen czélra a fejlesztőkamrában uralkodó nyomás által inozgattatik. Az (1) kamrában fejlesztett gáz a (27) csövön át a (29) henger alján lévő (28) kamrába jut; a (27) cső egy csipkézett szélű fordított (30) tölcsérben végződik, mely a (28) kamrában lévő vízbe ér, miáltal egy vízelzárás képződik, mely a gáz visszafolyását meggátolja. A (28) kamrából a gáz egy (31) csövön át egy (32) gáztartó harang alá ömlik. Ez egy vízzel telt (33) gyűrűalakú térben a (29 és 35) hengerek között mozoghat; ezen hengerek a (28) kamra tetején vannak elrendezve. A (35) henger likacsos tisztító anyaggal van megtöltve, melyen a gáz áthalad. A (28) kamra egy annak tetejére erősített és a vízbe érő (36) fallal két részre van osztva, úgy hogy ezen két tér között biztos vízelzárás áll fönn. A (28) kamrát egy (pontozva rajzolt) (37) tölcséren át töltjük meg a kivánt magasságig vízzel. Miután a gáz a (35) hengerben foglalt tisztítóanyagon átj haladt, egy (38) nyíláson át a (28) kamra i másik rekeszébe és innen a (39) csövön át a (40) gáztartányba kerül, melyből az a (41) csövön vezettetik a fogyasztás helyére. A (32) gáztartányban nagyobb gáznyomás uralkodik, mint a (40) gáztartányban, úgy hogy a gáz az előbbiből az utóbbiba szoríttatik. A (32) tartány azonkívül még nyomásszabályozóul is szolgál, minthogy minden gázfejlesztésnél föllépő erős gázáram a (32) tartányban adja ki az erejét, miért is a gáz ezen tartányból egyenletes áramban folyik át a (40) gáztartányba és ezt lassan fölemeli. A (8) tengely külső végére egy (42) gyűrű van erősítve, mely egy súllyal terhelt (43) kart, valamint két erre merőleges és egymással párhuzamos (44 és 45) kart hord (5. és 6. ábra), melyek közül a (45) kar hoszszabb és végén tompa szögben van meghajlítva. A (42) gyűrű akként van a (8) tengelyen rögzítve, hogy a mikor a buktatókészülék a 3. ábrán föltüntetett helyzet: ben van és egy ujabb karbidtöltést vesz
