21538. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet tekercselés kétféle háromfázisú áramfeszültség levételére szolgáló kapcsolással
(II) ív húrjaival ábrázolhatjuk, oly módon, hogy az (II) ivet ^ egyenlő részre osztjuk és a megfelelő húrokat berajzoljuk. Az (5. ábrán) föltételeztük, hogy a hat fázis egyikének elektromotorikus erejét 7 drót szolgáltatja, mint az az 1. ábrán látható tekercselési sémánál történik. Hogy végül (2a) párhuzamos áramkörrel biró egyenáramú fegyverzet tekercselést helyesen vághassunk (6a) drótcsoportra föl, a munkát egy tetszőleges (I) pontnál kezdjük meg és a tekercselésen egy értelemben megyünk végig, miközben az első rúd kezdőpontját (Al)-gyel jelezzük. Ha rúd fölött áthaladtunk, a második (1) metszésponthoz jutunk, hol ama utolsó rúd végpontját, mely fölött már elhaladunk, (el)-gyel, ama fázis kezdőpontját pedig, mely fölött el kell még haladnunk, (al)-gyel, ama fázis kezdőpontját pedig, mely fölött el kell még haladnunk, s (al)-gyel jelezzük. Ha újabb 6 a rúd fölött elhaladtunk, a (II) metszésponthoz jártunk, és így tovább. A további jelzés az 1—5. ábrából tűnik ki. Ha az összes fázisok fölött elhaladtunk és ha a > 1, t. i. ha a tekercselésnek kettőnél több párhuzamos áramköre van, egy ujabb első fázis kezdőpontjához jutunk, mely (AJ)-gyel jelezhető. A további jelzések a (3. ábrából) tűnnek ki. Ha azonban a gépnek különálló tekercselései vannak, a második, harmadik, stb. tekercselést ugyanazon potencziállal bíró hat pontban kell fölvágni, mint az első tekercselést. A mondottakból világos, hogy most már az 5. ábrán látható sematikus rajzot használhatjuk, hogy a hat rúdcsoporttal végezhető különböző kapcsolásokat ábrázolhassuk. Mint azt már bevezetőleg jeleztük, az összes a találmány tárgyát képező kapcsolásoknak az a czélja, hogy egy (6a) ponton fölvágott egyenáramú fegyverzettekercselésből két különböző nagyságú háromfázisú feszültséget nyerjünk az által, hogy a fölvágásnál keletkező (6a) rúdcsoportot egymással különböző módon kapcsoljuk. A (6. és 7. ábra) már most oly kapcsolásokat ábrázolnak, melyek az által keletkeznek, hogy két szomszédos rúdcsoportot egy kettős fázissá egyesítünk, úgy, hogy az (A1 El, A2,E2 A3 E3) eredő fázisokat kapjuk. Ez a három kettős fázis azután a (6. ábra) szerint oly módon van egymással kapcsolva, (E3 az nl) ponttal. (E2 az n2) ponttal és (E3 az n3) ponttal van összekötve, hol (nl n2 n3) a tekercselésnek három, a háromfázison az (A1 A2 A3) ponttól egyenlő távolságban fekvő pontot jelez. Ezért egy gépről két háromfázisú áramfeszültséget lehet levenni, melynek relatív nagyságát az (nl, n2 és n3) pontok helyzetének a megfelelő (A1 El, A2 E2 és A3 E3) iven való megválasztásával lehet megváltoztatni. A kisebb feszültség pld. a világító, a nagyobb feszültség a mótorhálózat táplálására használható. A 7. ábrán egy a 6. ábrán láthatóhoz hasonló kapcsolás van ábrázolva, avval a különbséggel, hogy az (El E2 E3) pontok az (nl n2 n3) pontokkal másként vannak összekötve. A (8. ábra) egy oly kapcsolást ábrázol, mely az által keletkezik, hogy a három kettős fázis végei között a kapcsolatot cziklikusan eltoljuk. Míg ugyanis a föl nem vágott egyenáramú tekercselésnél az (Al) pont az (E3) ponttal, az (A2) pont az (El) ponttal és az (A3) pont az (E2) ponttal volt összekötve, addig ennél a kapcsolásnál az (Al) pont az (E2) ponttal, az (A2) pont az (E3) ponttal és a (A3) pont az (El) ponttal van összekapcsolva. Hogy ennél a kapcsolásnál két háromfázisú feszültséget kapjunk, a három kettős fázison három szimetrikusan fekvő (nl n2 n3) pontot veszünk föl, melyek között az (nl n2) hosszúsággal arányos feszültséget kapunk. Ez a kapcsolás olyképpen használható, mint forgató áramú motoroknál az ellenkapcsolás, a mennyiben azokat a pontokat, melyek a kisebb feszültséget szolgáltatják, egymással állandóan röviden vagy ellenállás segélyével kötjük össze. A következő, a 9—15. ábrán látható kapcsolásoknál ellenben mindig két oly rúdcsoport van lánczolatos kapcsolással egy kettős fázissá egyesítve, melyek fázisai
