21538. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet tekercselés kétféle háromfázisú áramfeszültség levételére szolgáló kapcsolással
180°-kal el vannak tolva, úgy, hogy itt is három eredő fázisunk lesz, nevezetesen az (Al el E2 a2, A2 e2 E3 a3 és A3 e3 El al) fázisok. Ez a három fázis a 9. ábra szerint olymódonvan kapcsolva, hogy (nl n2 n3) ismét a tekercselésnek három, az (El al. E2 a2 és E3 a3) íven az (El E2 E3) pontoktól egyenlő távolságban fekvő pontját jelezze. Ezekből a tekercselésekből is két háromfázisú áramfeszültséget lehet levenni, nevezetesen a kisebb (al a2) és a nagyobb (Al A2) feszültséget. A 10. ábrán a 9. ábrához hasonló kapcsolás vau ábrázolva, avval a különbséggel, hogy itt (al n2)-vei és nem (n2)-vel, (a2 n3)-mal és nem (nl)-gyel és (a3 nl)-gyel és nem (n2)-vel van összekötve. Ebben az esetben is természetesen az (nl n2 n3) pontok megfelelő megválasztásával a két feszültség viszony-át is változtathatjuk. Ha az (nl n2 és n3) pontot nem választjuk többé az (El al, E2 a2), illetve (E3 a3) íven, hanem az (Al el, A2 e2), illetve (A3 e3) íven, és pedig az (Al A2) illetve (A3) ponttól megfelelő távolságban, akkor, mint az a 11. és 12. ábrán látható, ismét két háromfázisú áramfeszültségüuk van, melyek nagysága úgy viszonylik egymáshoz. mint az (al a2) hosszúság az (Al A2) hosszúsághoz. A különbség a két kapcsolás között az, hogy a 11. ábrán (al nl)-gyel, (a2 n2)-vel, (a3 n3)-mal) van összekötve, míg a 12. ábrán (al n2)-vel, (a2 n3)-mal és (a3 nl)-gyel van összekötve. A 13. és 14. ábrán két specziális eset látható, melynél az (nl n2 és n3) pontok úgy vannak megválasztva, hogy az (El E2) illetve (E3) ponttal összeessenek. A (13. ábrán) (al E2)-vel, (a2 E3-mal) és (a3 El)-gyel van összekötve, míg a 14. ábrán (al E3-mal), (a2 El-gyel) és (a3 E2-vel) van kapcsolva. A 15. ábrán a háromfázis háromszögbe van kapcsolva, mely kapcsolás akkor keletkezik, ha a három (nl, n2) illetve (n3) pontot úgy választjuk meg, hogy ezek az (Al A2,) illetve (A3) ponttal összeessenek. Hogy ebből a kapcsolásból is két-három fázisú áramot vehessünk le, a három kettős fázison három pontot kell választani, melyeket (nl, n2 és n3) jelez (15. ábra). Ez a kapcsolás forgató áramú motoroknál ellenkapcsolás gyanánt használható, ha a három pontot, mely a kisebb feszültséget szolgáltatja, egymással állandóan röviden vagy ellenállás közbeiktatásával kötjük össze. Ha ugyanis a három (nl, n2 és n3) pont, melyek a kisebb háromfázisú feszültséget szolgáltatják, egymással állandóan röviden van zárva, a motor ugyanazon forgásnyomatékánál (tiFíÍ) "~sze r nagyobb slipet kapunk. Hogy a normális üzemre térjünk át, a nagyobb feszültséget használjuk, a mennyiben az (AL, A2 és A3) pontokat zárjuk egymással röviden. Végül a legutolsó kapcsolásoknál két-két rúdcsoportból, melyek fázis különbsége 180°, párhuzamos kapcsolással egy*-két kettős fázist létesítünk, úgy, hogy ismét három kettős fázissal van dolgunk, mint az a 16. ábrán látható. Akár csillagban, (16. ábra) akár háromszögbe van ez a három kettős fázis kapcsolva, a hat rúdcsoporton fölvett hat pont által arról kell gondoskodnunk, hogy a kisebb feszültséget levehessük. A 16. ábrán az látható, hogyan kell ennek történnie, amennyiben az (in. n.) hosszúság a kisebb, az (Al A2) hosszúság a nagyobb feszültséget jelzi. Ez a kapcsolás is oly módon használható forgatóáramú motoroknál, mint az ellenkapcsolás, ha ugyanis a hat pontot, melyek a kisebb feszültséget szolgáltatják, párosával vagy röviden, vagy ellenállással zárjuk, mégpedig oly módon, hogy mindig azokat a pontokat zárjuk egymással röviden, melyek egy és ugyanazon a kettős fázison fordulnak elő, egy bizonyos forgató nyomatéknál akkora slipet kapunk, mely Q^J j'-szer nagyobb, mint az, mely akkor keletkeznék, ha az (Al, A2, A3,) pontokat zárnók röviden. SZABADALMI IGÉNY. Dynamógépeknél vagy indukcziósmótoroknál a tekercseléseknek oly módon való kapcsolása, hogy egy (6aj ponton fölvágott (2a) párhúzamos áramkörrel bíró
