21520. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos-relais, elektromos járművek és szállítóművek légnyomású fékeinek működtetésére

Megjelent 1901. évi junius lió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21520. szám. vil/g. OSZTÁLY. Önműködő elektromos relais elektromos járművek és szállítóművek légnyomású fékének működtetésére. KANDÓ KÁLMÁN MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november 20-ika. Jelen találmány tárgya egy elektromos relais. mely elektromos járművek, szállító­művek s hasonló légnyomású fékeinek mű­ködtetésére szolgál, föladata pedig abban áll, hogy a midőn a munkavezetékben az áram megszakad, a fékező készüléket ön­működően hozza működésbe, mi mellett azonban még a következő követelmények­nek kell eleget tennie: 1. a relais veszítse el érzékenységét olyan­kor, midőn a légnyomású féket pl. állomá­sokon kézzel működtetik; 2. hogy a relais csupán akkor váljék is­mét érzékennyé, ha az elektromotorok in­dítószerkezete bekapcsoltatott, végül 3. hogy akkor is megtartsa érzékenysé­gét, ha a vezető az indítószerkezetet ki is kapcsolta, azonban a légnyomású féket még nem hozta működésbe, a mint ez pl. állo­mások előtt vagy lejtőkön előfordul. A fönti czél elérésére egy differencziál dugattyút működtettek azon mozgató szer­kezetre, mely a relais elektromágneses ré­szének mozgását a fék légvezetékén alkal­mazott légkibocsátó szelepre viszi át, a mety differencziál dugattyú egyik állásában a relaist megakasztja, másik állásában pedig elereszti. Hogy a dugattyút egyik vagy másik helyzetbe tereljük, a dugattyú kisebb keresztmetszettel bíró oldalát a fék fő lég­tartányának nyomása alatt tartjuk, míg a dugattyú nagyobb keresztmetszetű oldala a fék légvezetékével van összekötve, mi által majd a fő légtartály nyomásának, majd pe­dig (t. i. a féknek kézzel való működtetése alkalmával) csekélyebb nyomásnak van alá­vetve. Ezen két esetnek a dugattyú két külön­böző helyzete felel meg, miután az első esetben a nagyobb keresztmetszetre mű­ködő nyomás a kisebb keresztmetszetre mű­ködő nyomást legyőzi, a második eset ben pedig e viszonyok megfordulnak. Az első helyzetben tehát a dugattyúnak a re­laist érzékennyé kell tennie, a második helyzetben pedig meg kell akasztania, hogy az 1. alatt említett föltételnek megfeleljen. Hogy a második föltételnek is megfelel­hessünk, a dugattyú nagyobbik keresztmet­szete mögötti tér és a fék légvezetéke kö­zötti összeköttetés létesülését egy sajátsá­gos szerkezet által attól teszem függővé, hogy az említett térbe, az indítószerkezet beiktatása által már előzőleg nyomás alatt levő levegő más úton jutott légyen és egy­szersmind arról is gondoskodom, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom