21465. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő

- 2 -látható. A kazán csövei, melyek lapos spirálisok alakjában vannak kiképezve, sorosan egymás fölött feküsznek. A (B) víztartó előnyösen közvetlenül a kazán mögött van elrendezve, (C) jelenti a gőzhengert, mely a jármű hajtására szolgál, s (D) a vizet a (B) tartányból a kazánba szállító szivattyút. Ezen szivattyú a rajzon henger alakkal bír, melynek dugattyúját egy a gép (c) keresztfeje által közvetlenül működtetett (d) emeltyű hozza mozgásba, míg a szivattyú szelepei,, mint alább le lesz irva, a csövezetben vannak elrendezve. (E) egy szélkazánt ábrázol, mely előtt az (F) vízszabályozó van elrendezve. A kocsi mellső vázán lévő (G) edény a fűtőanyag, pl. szénhydrogének fölvételére szolgál. A tűzfészek (H)-val, a tüzelőanyag thermostatikus szabályozója (J)-vel s a szabályozó szelep (K)-val van jelölve. A készülék különböző részeit összekötő csővezeték következőleg van elrendezve: A (B) víztartányból (2. ábra) az (1) cső a (2) záró szelephez vezet s innen (D) szivattyúhoz s egy elágazó (3) cső az (F) vízszabályozóhoz. A (4) cső (D) szivattyútól (5) zárószelepen keresztül a kazánba vezető (6) csőhöz halad. A kazán gőzkamrájából a két ágra oszló (7) cső indul ki, melynek (8) csődarabja az (F) vízszabályo-t zóhoz, míg a (9 és 10) csövek a (11) fojtószelepen keresztül a (C) gőzhengerhez vezetnek. Ezen (11) szeleppel egy (12) biztonsági szelep és (13) manométer áll kapcsolatban. A gőz kipuffogása a (14) csövön ' keresztül történik. Az (F) vízszabályozótól (15) cső a (4) csőhöz vezet, mely arra szolgál, hogy gőz-tulnyomás esetén a szabályozó segélyével a (3) csővel összeköttetésben álljon s ily módon a (D) szivattyú körül egy mellékút létesíttessék. A (G) víztartóból a víz elgőzölögtetése végett (16) cső vezet a (H) tűzfészek fölött a tüzelőanyagot szabályozó (K) szelephez, mely a (J) thermostatikus szabályozóhoz csatlakozik. Ezen (K) szelep megfelelő szelencze alakjában van kiképezve s egy csavarmenetekkel ellátott (k) nyél segélyével kézzel szabályozható. A gép rendes működése alkalmával a víz I az (1) csövön, (D) szivattyúhengeren, (4) j csövön, (2 és 5) szelepeken keresztül, mely utóbbiak a szivattyú alkatrészeinek tekintendők s a kazán felé nyilnak, továbbá (6) csövön keresztül a kazánba szivatik, melyben a kígyócsöveken végig (7) csőhöz érkezik, miután útközben a (G) tartányból a tűzfészekbe jutott szénhydrogének által túlhevített gőzzé alakíttatott. A gőz a (7) csőből a (9 10) úton (C) gőzhengerbe jut, miközben a (11) fojtó szelep által szabályoztatok. Ebben áll a gép működési módja, ha a tűzfészekhez juttatott tüzelőanyag épen elegendő arra, hogy a gőz a meghatározott hőfokig fölhevíttessék s a gép számára az összes gőzigénybe vétetik. Ha ellenben több gőz termeltetik, mint a mennyit a gép fölhasználhat, akkor a kazán nyomása egy bizonyos maximumig emelkedik, a mikor is aztán az ÍF) nyomásszabályozó egy mellékutat nyit meg, hogy a víz további bejutását mindaddig megakadályozza, míg csak nyomáscsökkenés nem áll be. Ez a következőkép történik: Az (F) nyomásszabályozó az 5. ábrán metszetben van bemutatva, s mint látható, egy (fl) süveggel ellátott (f) tokból áll, mely két rész között egy (f2) diafragma van beágyazva. A (8) csövön keresztül ezen diafragmára ható gőznyomás a diafragma alsó oldalánál lévő (f3) fejet, mely egy alsó végén (f5) szeleppé kiképezett (f4) orsón ül, lefelé nyomja. Az (f5) szelep a szabályozó tokjának (f6) üregében van elrendezve s rendes körülmények között az ff4) orsóra csavart (f7) rúgó által fészkére szcríttatik. A (15) cső (f6) üreget (4) csővel köti össze, mely (D) szivattyútól az (5) 'záró szelephez vezet, míg a (3) cső a nyomásszabályozó (f8) üregével áll összeköttetésben. Mivel (f7) rúgó az (f5) szelepet fészkére szorítja, a (15) és (3) csövek nem közlekedhetnek egymással. Ha azonban a | gőznyomás egy meghatározott maximumot j meghalad, az (f2) diafragmára gyakorolt gőznyomás folytán (f5) szelep eltávolodik