21465. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő

fészkétől s a két (f6) és (f8) üreg, il­letve a két (15) és (3) cső egymással köz­lekedhetnek. Ha ez megtörtént, akkor a szivattyú a (4 15 és 3) csöveket fogja táplálni a nél­kül, hogy a kazánt is táplálná, mivel az (5) zárószelep a kazánban lévő víz vissza­folyását megakadályozza. Ily módon mi­helyt a kazán nyomása egy bizonyos előre meghatározott maximumot elért, mely ele­gendő, hogy az (f7) rúgó feszültségét s az (f5) szelep fejére gyakorolt víznyomást le­győzze, a víz elzáratik, mindaddig, míg a kazán nyomása alacsonyabb nem lesz, mint a szabályozó rugójának feszültsége. A (J) thermostatikus szabályozó a tüzelő­anyag fölhasználását szabályozza, ha a gőz hőfoka egy előre meghatározott maximu­mon túllép. Ezen szabályozó, mint a 3. és 4. ábrákon látható, egy csőalakú (j) tokból áll, mely az (A) kazán legmélyeb­ben fekvő és az ehhez legközelebb eső cső­spirálisa között összeköttetést képez, úgy hogy a gőznek folytonosan keresztül kell rajta áramolnia. A (j) tokot egyik végén (jl) süveg zárja el, míg másik végében (j2) fej foglal helyet. Ezen fejen keresz­tül a tok belsejében egy (j3) cső nyúlik végig, mely külső végén zárt s előnyösen rézből készült, míg ezen (j3) cső belseje egy (j4) aczél, vagy vasrudat fogad ma­gába. A (j2) fejre (j5) szetencze van erő­sítve, melyben a (j4) rúdhoz ütköző (j6) szögemelő egy csap körül foroghat. A (j5) szelenczének csőszerű (j7) nyílása (H) tűzfészekhez vezet, míg ezen nyílásból egy Otl) csatorna ágazik el, mely viszont a nye­les (k) szelep (K) tokjába vezet. A (j7) nyílás belsejében egy kúposán végződő, (j8) rúd van elrendezve, mely a (kl) csatorna alá nyúlik s arra szolgál, hogy a tűzfészek nyílását módosítsa, illetve a tüzelőanyag beáramlását szabályozza. Ezen (j8) rúd fölső végére (j9) állító csavar van erősítve, mely a (j6) szögemelő fölső vége számára ütköző gyanánt szolgál, úgy hogy a szögemelő a (j8) rudat föntartja. Ha a (J) szabályozó nem működik, a (j8) rúd a (j7) nyílás feneke fölött áll, tehát a szénhydrogének szabadon juthat­nak a tűzfészekhez. Mivel a (j3) csőanya­gának, pl. réznek hőkiterjedési együtthatója nagyobb, mint a (j4) aczél, vagy vasrúd együtthatója, a (J) szerkezet fölhevülése alkalmával a (j3) cső vége (j6) szögeme­lőtől nagyobb mértékben távolodik el, mint a mennyire a (j4) rúd hossza megnöveke­dik; ennélfogva (j4) rúd a szögemelőtől hátrafelé mozdul, tehát a (j8) rúd lesü­lyed s ez által a tűzfészek nyílását meg­felelően módosítja. Ez történik, ha a gőz hőmérséke egy előre meghatározott fokot elért, a mikor is a szénhydrogének be­áramlása fokozatosan csökkentetik, a sze­rint, a mint a gőz hőmérséke a maximum­hoz mindinkább közeledik. Ebből látható, hogy kevesebb gőzfo­gyasztás esetén az előállított gőz mennyi­sége is kevesebb lesz, s e mellet a gőz folytonosan a kellő hőmérsékon tartatik, minek következtében a gép üzeme rend­kívül gazdaságosan alakul. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőztúlhevítő automobilok s hasonlók számára, jellemezve az által, hogy a kazán egy a kazán nyomása által mű­ködtetett s a víz beáramlását szabá­lyozó (F) készülékkel, valamint egyide­jűleg egy a gőz hőmérséke által mű­ködtetett s a tüzelőanyag bevezetését szabályozó (J) készülékkel áll összeköt­tetésben, azon czélból, hogy magasfokú, továbbá meghatározott hőmérsékű és mennyiségű gőz termeltessék. 2. Az 1. igényponttal védett gőztúlhevítő­nél a tápláló víz bevezetésének szabá­lyozására szolgáló készülék, jellemezve a gőzkazánnal összeköttetésben álló (f) tok, valamint az ebben elrendezett s (f7) rúgó nyomása alatt álló (f2) dia­fragma által, mely a gőz számára elő­írt legmagasabb nyomásnál lefelé nyo­matik, azon czélból, hogy egy a tok alsó részén ülő (f5) szelepet megnyis­son s ily módon egy (3 15) mellékút lé­tesítése által a kazán további táplálá­sát megakadályozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom