21438. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gőzgép
natosítják, melyek az (A) tengelyre vannak | ékelve és melyek a henger oldalfalai és az ezekre erősített (e) gőzszekrények között forognak. Minthogy a hengernek mindkét oldalfala azonos módon van berendezve, úgy hogy a gép előre vagy hátra járhat aszerint, a mint az egyik vagy másik oldalfalon keresztül bocsátjuk be a gőzt, azért elegendő, hacsak az egyik oldalfal szerkezetét részletezzük. Az (e) gőzszekrény az (f) oldallapokkal van a henger homlokfalához erősítve, a melybe a (g) cső torkol, melyen át a .gőz be- és kiáramlik. Az (e) gőzszekrény a (h) toldatszekrényekkel van ellátva (5. ábra), melyekbe az (a) csatornák torkolnak. A (d) tolattyú a (h) toldatszekrényekből kivezető, az (f) oldallapban kiképezett (i) nyílások és ezeknek folytatását képező, a henger homlokfalában elrendezett (a) csatornák között van elrendezve és oly (k) furatokkal bír, melyek a (d) tolattyú forgása közben az (i) nyílásokkal korrespendeáló állásba jutván, ezeket nyitva tartják, ellenben ezen állásból kimozogván, az (i) nyílásokat zárják. Munka közben és a dugattyúnak az 1. ábrán föltüntetett állásánál a gőz az (a) csatornákon keresztül az (x) kamrába áramlik és, minthogy a (3) tolattyú ezen kamrát alul elzárja, a dugattyú a nyíl irányában fog mozogni. Az (x) kamrában lévő gőz már most egyedül hatván a dugattyúra, ez utóbbi oly állásba kerül, melyben a forgattyú hossztengelye az (xl) kamrának (a) bebocsátó csatornáitól balra esik, a mikor is ez utóbbi csatornák megnyittatnak, ellenben az (x) kamra (a) bebocsátó csatornái záratnak úgy, hogy az utóbbi kamrában lévő gőz expandálás közben még addig hat a dugattyúra, míg a' forgattyú hossztengelye az (xl) kamra (b) kibocsátó csatornáival össze nem esik, mely pillanatban az (x) kamra (b) kibocsátó csatornái nyittatnak, hogy a fáradt gőz kiáramolhassék. A dugattyúnak további forgásánál a részek oly állásba kerülnek, melyben az (x2) kamra (a) bebocsátó csatornái is megnyittatnak. Ha a kiáramlási csatornák kondenzátorral vannak összekötve, az (x) kamrában vákuum keletkezik, míg az (xl) kamrában az expandáló, az (x2) kamrában pedig az admissiós gőz hat a dugattyú alsó fölületére, úgy hogy a gőz minden egyes kamrában igen gazdaságosan használtatik ki. Hogy a csatornák körül jó tömítést létesítsünk, a (d) tolattyú mindkét oldalán a (21, 22) lemezek (5. ábra) vannak elrendezve, a hol is ezen lemezek és a tolattyú kopásának kompenzacziójáról is gondoskodva van. A (21) lemezek az (f) oldallapban kiképezett nyílásokba lazán benyúló toldatokkal bírnak és hátsó fölületüket az oldallapban kiképzett (23) gyűrűs horonyban az előnyösen rögzített (24) gyűrű által visszatartott vékony, sáiga rézből készült (22') gyűrűre támaszkodnak. A gőz a (21) lemez toldatait körüljárva, a (22') gyűrűre nyomást gyakorol, úgy hogy a (21) lemez a tolatytyúra szoríttatik és ezáltal jó tömítés biztosíttatik. A henger homlokfalában kiképezett gyűrűs horonyban hasonló vékony gyűrű van elrendezve, melyhez a (22) lemezek illeszkednek, melyek toldatai a gőz által körüláramoltatván, ezen oldalon is biztos tömítést létesítenek. Nem reverzálható gépben az (f) oldallap el is maradhat, a mikor is a (d) tolattyú az (e) gőzszekrénynek belső fala gyanánt szerepel. Ezen esetben a gőzszekrény a csatornákon túlterjed úgy, hogy a (h) toldatszekrények is elesnek. A gőzszekrényben lévő gőz ekkor odaszorítja a tolattyút a henger homlokfalához; a tömítő lemezeket ezért csak a kiáramlási oldalon kell elrendeznünk. A (3) tolattyúk belső végükön a dugatytyút befogadó bevágással bírnak (2. ábra), az ez által létesített villák a henger homlokfalában kiképezett (4') hornyokba akként vannak besülyesztve, hogy belső határfölületiik a kamrák belső föliiletével összeesik. A dugattyú a hajtó tengely forgattyújának (6) csapjára ágyazott, tömör (5) testből áll, mely homlokföltileteiu a gyűrűs (8) horonynyal és kerületén a (7) koszorúval bír. A dugattyútest (8') palástja a két (9, 10) részből áll, melyek a 4. ábrán föltüntetett mó[ don fogódznak egymásba. I A (9) és (10) részeket a (11) gyűrűvel a
