21436. lajstromszámú szabadalom • Alakkövek boltozatok előállítására

Megjelent 1901. évi május lió 3(>-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21486. szam. VII r/a. OSZTÁLY. Alakkövek boltozatok előállítására BÖTTGER EDE KERESKEDŐ BERG-GLADBACHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október bó 22-ike. Eddigelé a boltozatokat, különösen a téglaégető-, retortás- s mindennemű égetőkemenczék tűzálló boltozatait ékalakú kövekből állították elő, melyeknél az éklapoknak szigorúan pontos hajlásszögekkel kell bírniok. különben a tűzálló anyagoknál nagy fontosságú szoros és áthatlan illeszkedés helyett tátongó hézagok keletkeznének. Miután azonban az ékkövek méreteit egyszeszerűen csak kis rajzok alapján határozták meg és mérték le s a mellett a kövek alakja az alakítás, szárítás és égetés alatt is könnyen megváltozik, gyakran megtörtént, hogy a már kész kövek nem illettek egymáshoz. Azonkívül majdnem minden boltozathoz külön ékkövet kellett készíteni, tehát folyton új alakokat létesíteni, régieket átalakítani stb., úgy hogy a kőgyárosnak végül egész sereg különféle alakú köve volt raktáron, rendesen mindenféle alakú maradékok, melyek csaknem értéktelenek voltak s így nem is gyárthatott ékköveket készletre. Jelen találmány tárgya hivatva van mindezen hátrányokon segíteni, s mint a mellékelt rajzlapból látható, lényege abban áll, hogy az alkalmazandó alakkövek egymásra fekvő oldalai körívalakú görbülettel bírnak, tehát köpenyfölűleteik egy körhenger oldallapjának részét képezik. Ennélfogva az ékkövek alkalmazásánál keletkező radiális hézagok helyett az új eljárás szerint és az új ékkövek alkalmazásával készült boltozatoknál körívalakú illesztések jönnek létre. A mellékelt rajzlapon az 1. és 2. ábrán az új kövekből készíthető boltozatok különböző foganatosításai láthatók, míg a 3., 4. és 5. ábrák az új kövek bárom fő alakját mutatják be perspektivikus rajzban. A boltozatok természetesen, mint az eddigi ékkövekből készült boltozatoknál is történt, mintaívek és borítások fölött építtetnek, S a követett eljárás, mint az 1. és H. ábrák mutatják, kétféle lehet. Az első előállítási mód abban áll, hogy a boltozatot a mintaív egyik oldalán, vagyis a boltív egyik alsó végénél az (1) alapvagy párnakővel kezdjük meg, melynek a boltozat alapfalára fekvő oldala lapos, fölső lapja pedig körívalakban görbült, tehát félkör, vagy körszeletalakú keresztmetszettel bír, s ehhez csatlakoznak a mintaív mentén fölfelé haladva a normális (2) alakkövek. Egyidejűleg a mintaív ellenkező oldalán a a teknőalakú (3) párnakővel kezdjük meg a boltozatot, melynek lapos oldala a boltozat párkányoszlopára vagy falára fekszik