21404. lajstromszámú szabadalom • Berendezés metélt tésztaárúk úgy mint makaroni, csöves metélt és hasonló ételneműek szárítására

dezése ki' legyenek zárva. A berendezés- ! nek az 1. ábrán ábrázolt kiviteli módozatánál a (3) és (4) csatornákban az előbb említett czélból kicserélhető (6) vályúk vannak elhelyezve, melyek vízszívó anyaggal (chlórkalcziummal, chlórnátriummal, kénsavval vagy hasonló tulajdonságú anyagokkal) vannak töltve. Ezek az anyagok j a levegő által az árúból fölvett nedvesség egy részét elvonják, míg maguk is vízzel telítődnek, minek megtörténte után a (6) vályúkat egy kemenczébe visszük, hogy ott megszárítsuk és újból használhatóvá tegyük. A szekrényen azonkívül (5) nyílások vannak, hogy meleg levegőt vezethessünk be, vagy pedig csövek vannak elhelyezve, melyeken meleg levegő vagy gőz áramlik át, hogy a száraz levegőt ily módon fölmelegíthessük. A berendezésnek a 2. ábrában látható kiviteli módozatánál a levegőnek részben való szárítása az által történik, hogy a nedves levegőnek egy részét eltávolítjuk és ezt a részt száraz levegővel helyettesítjük. A levegő az (1) ventilátor által a (8) csatornán és a (2) árún át egy (9) csatornába hajtatik, melyből a levegőnek egy része a (11) nyíláson át távozik, míg a levegő másik része a (10) nyíláson át egy (7) csatornába lép. Midőn ezt a levegőt a (12) nyíláson át a megfelelő menynyiségű száraz levegővel kevertük, azt az (1) ventilátor a körfolyam megismétlése czéljából a (8) csatornába hajtja. A (10 11 és 12) nyílások tolózárakkal többé vagy kevésbbé nyithatók, úgy ez által az árú szárítása gyorsítható vagy lassítható. A 3. ábrában látható kiviteli módozatnál a levegőt egy (13) kígyós csőrendszeren átáramló gőz hevíti föl és azután az (1) ventilátor viszi azt a (4) csatornába, hol a .evegő egy (14) kondenzátorral jön érintkezésbe. A kondenzátor alkalmazása következtében a levegőben lévő vízgőz egy része lecsapódik és egy (15) edényben gyül össze, honnan a (16) csapon leereszthető. Az így fölhevített és szárított levegőt most a (2) árún át a (3) csatornába kell vezetni. Egy ellensúllyal ellátott (20) tolóajtó a (12) nyíláson bevezetett friss levegő beáramlását szabályozza és ezenkívül még arra is szolgál, hogy teljes nyitásánál az árút a berendezésbe Dehelyezhessük. A 3. ábrában föltüntetett berendezés a legczélszerűbb, mert fűtőberendezés és I kondenzáczió nélkül igen jól dolgozik. Az új szárítási rendszer használata mellett az eljárás tartama sokkal rövidebb és már 6 óra alatt száríthatok vastag mar karonik megrepedezés nélkül, a mi eddig nem volt lehetséges. Azonkívül ki van zárva az árú elrontása is és kisebb tér és kevesebb tüzelés szükséges. Az új rendszernek további nagy előnye az is, hogy az árú tökéletesen sterilizálható és hátrány nélkül 75"-ra hevíthető föl. Ez az árú tartósságára, különösen a kivitel szempontjából igen fontos. Ha nem kívánatos a csiramentesítés, akkor minden fölhevítés kerülendő és a makarónik átlagos 24 óra alatt szánttatnak. Ezzel az új szárító berendezéssel a makarónit épen úgy is lehet szárítani, mint az Nápolyban szokásos, a mennyiben a fonalak sűrűn egymás mellett függnek le keresztirányban egy pálczáról és így vitetnek a szárító készülékbe, míg a levegőáram függélyes irányban, tehát fonalakkal párhuzamosan áramlik át. A makarónik tömeges szárítása, mely a makaróni csöveken átáramló levegő által történik, egy oly berendezés szerkesztésére vezette a föltalálót, melynél a makarónik a sajtóból közvetlenül tolódeszkákra jutnak és ezek azonnal a szárító készülékbe vitetnek. Ennek a berendezésnek lényege, a mint azt a 9. ábra mutatja, egy (21) deszka, melynek két (22) oldallécze van; két-két ily deszka alsófölületével egymáson fekszik és (28) kapcsok vagy ezekhez hasonló tagok által van összefogva. A kapcsok a deszkákat egyúttal egy kerethez is kapcsolják, mely fölső végével a sajtó alatt ingaszerűen van fölfüggesztve és a (24) görgők segítségével a (25) vágányon, vagy mint