21358. lajstromszámú szabadalom • Többszörös távbeszélő rendszer egy vonallal
- 2 -gyönge ahhoz, hogy az előbbieken a közlekedést nem zavarja Az is természetes, hogy a kísérletet tovább folytathatjuk úgy, hogy egy harmadik készülékpárt igtatunk be, melyeknek elektromos viszonyai az előbbiekétől kell, hogy különbözők legyenek, hogy egymást zavaró hatásaik a kellő határok között maradjanak. Ily módon a kísérletet tekintélyes számú készülékpárral folytathatnók, ha készülékek közti különbség, melynek tnkintélyesnek kell lennie, nem szabna ezen szaporításnak határt. Mindazonáltal lehetséges ugyanazon vonalra legalább 10 készüléket kapcsolni és egyidejűleg legalább 5 beszélgetést folytatni a nélkül. hogy túl nagy zavaró hatások lépnének föl. Tekintsük most a különböző módszereket, melyekkel a fönti elveket a multiplex telefoniában föl lehet használni. Egy áramkörbe bizonyos számú készüléket iktathatnánk, melyek közül kettő-kettő egymásnak megfelelőleg volna szerkesztve, mintegy folytonosan rezonnancziában állana egymással. Világos, hogy ezen készülékek páronként akár mind, vagy csak egy részük egyszerre működhetnének. Ha a készülékeket az ABC betűivel jelöljük oly módon, hogy egy nagy betűvel jelölt a neki megfelelő kis betűvel jelölt készülékkel volna megegyezőleg szerkesztve, akkor a következő viszonyok állanának fönn : az (A) készülék az (a) készülékkel áll resonnatorikus összefüggésben, a (B) a (b)-vel és így tovább. Ezen elrendezés mellett azonban lehetetlen, hogy az (A) állomás pl. a (B), vagy (b), vagy a (C), avagy (c) állomással beszéljen s így ezen elrendezés alkalmazhatósága igen korlátolt volna. Az alábbiakban leírt berendezés ezen nehézséget elhárítja és megszünteti a fönti korlátozást, mivel lehetővé teszi, hogy bármely vonalba iktatott készülék egy tetszőleges ugyanazon vonalba iktatott készülékkel közlekedésbe lépjen, a mennyiben utóbbi abban az időben nincs elfoglalva s ez azáltal éretik el, hogy a készüléket például három különböző elektromos állapotra rendezzük be, melyeket a leírás folyamán beszélő viszonyoknak fogunk nevezni, továbbá oly berendezések által, melyekkel ezen beszélő viszonyok a készülékpárokban előidézhetők. A beszélő viszonyokat számokkal fogjuk jelölni, és pedig az először beszélni kivánó fél lefoglal egy beszélő viszonyt és azt az utána következők által hezzáférhetetlenné teszi; ez legy7 en az első beszélő viszony. A második beszélni kivánó állomás lefoglalja a második beszélő viszonyt és addig, míg az összeköttetés tart, ez hozzáférhetetlen a többiek számára; a harmadik állomás a harmadik beszélő viszonyt foglalja le és ez így folytatódik, míg a rendszer ki nincs merítve. A mint az első pár beszélgetését befejezte, mi alatt a többiek még folytatják, az első beszélő viszony szabaddá válik, mire a második pár a második beszélő viszonyból az elsőbe, a harmadik pár a harmadikból a másodikba és így tovább jut, a mint ez az alábbiakban le van írva. A vonal végpontjaiból vezető ágakat szabályozható kapaczitású kondenzátorokkal, indukcziós csévékkel, melyeknek szekundéitekercse több vagy kevesebb menetbeigtatása által változtatható és parallel vagy feszültségre kapcsolható kettős tekercseléssel ellátott halló telefonokkal látjuk el. Az alább leírt kapcsolással lehetséges ezen telefonoknak egymástól független kettős tekercselését parallel vagy seriesbe kapcsolni s egyidejűleg a kondenzátor kapaczitását és a szekundér teker cs meneteinek számát, pl. 1 a 2 vagy 1 a 3 arányban csökkenteni vagy növeszteni s így a készülék viszonyait úgy kapaczitásra mint ellenállásra nézve megváltoztatni úgy, hogy egyik készüléket oly készülékkel, melyben ugyanazon kapaczitási és ellenállási viszonyok uralkodnak, beszéd átvitelére lehet használni, más készülékkel azonban nem. A kondenzátor működő fölülete, az induktor szekundér meneteinek száma és vevő készülék meneteinek száma úgy vannak megválasztva, hogy a vevő csupán bizonyos feszültségű és erősségű áramra reagál. Pél-1 dául, ha a kapcsoló oly helyzetben van, I hogy a vevő készülék meneteit seriesbe
