21358. lajstromszámú szabadalom • Többszörös távbeszélő rendszer egy vonallal

— 3 -kapcsolja s a kondenzátor egész föliiletét és a szekundér tekercs összes meneteit egy oly áramhoz bapcsolja be, melybe egy oly állomás is van beigtatva, a melynek készülékeiben ugyanazon föltételek állanak fönn, akkor a vevő reagálni fog, míg oly állomások impulzusai, melyek más elektromos viszonyokkal bírnak, a vevőt némán, vagy legalább gyakorlatilag némán hagyják. Hogy a beszélgetés lehetővé váljék, a használandó vonalon kell, hogy ennek végpontjain lévő készülékek ugyanazon elektromos viszonyokkal bírjanak. A föntebb említett három beszélő viszony a következő: 1. A kondenzátor egy harmad része, az induktor szekundér tekercselésének egy harmad része és a vevő készülék tekercsei seriesbe vannak kapcsolva; a vevő készülék kettős tekercselése egymás között parallel, azonban együttesen a vonallal feszültségre van kapcsolva. 2. A kondenzátornak parallel kapcsolt két harmada, az induktor szekundér tekercselésének feszültségre kapcsolt két harmad részével és a vevő készülék tekercselésének felével seriesbe van kapcsolva. 3. A kondenzátornak parallel kapcsolt három harmada, a szekundér tekercs seriesbe kapcsolt meneteihez és a vevő készülék egymás között seriesbe kapcsolt kettős tekercselésével van kapcsolva. A kondenzátor másik sarka állandóan a vonal másik ágához van kapcsolva. A készülék egészen automatikusan működik s az azt igénybe vevők részéről csak oly fogásokat és műveleteket kiván meg, melyek a rendes távbeszélő üzemnél szükségesek és a melyekkel a közönség már teljesen megbarátkozott. A találmány tárgyának egy kiviteli módozata a mellékelt rajzokon van föltüntetve és pedig: az 1. ábrán több készülék kapcsolási sémája, a 2. ábrán egy állomás sematikus rajza, a 3. ábrán az árammegszakító emelő és pillanatnyi kapcsoló föl ül nézete. A készülék két főrészből áll, úgymint: a beszélő és jelző berendezésből. Először a beszédátvitelre szolgáló részt fogjak leirni. Ez az (A) kondenzátorból, (C) kontaktus deszkából, a (D) kapcsoló szektorból, a halló készülék fölfüggesztésére szolgáló (E) horogból, (P) transz mi tter bői, a (G) vevő készülékből és a (H) telepből áll. A kondenzátor egyik bevonata folytonosan a vonal egyik ágához van kapcsolva, mig a másik bevonat három egyenlő felületű (al, a2, a3) részre van osztva, melyek a (C) kontaktus deszka (l, 2, 3) kontaktus rúgóihoz vannak kapcsolva. Az induktor a megszakítatlan (b) primer és a három (bl, b2, b3) részre osztott szekundér tekercsből áll, mely részeknek sarkai folytonosan a (C) kontaktus deszka (4, 5, 6, 7, 8, 9) kontaktus rugóival vannak összekötve. A vevő vagy halló készülék a (g) permanens mágnesből, a (gl) membránból és két független (g2, g3) tekercselésből áll, melyeknek végei a (C) kontaktus deszka (10, 11, 12, 13) kontaktusrúgóival állanak folytonos, hajlékony összeköttetésben. A kontaktus deszkának fönmaradó (14) kontaktus rugója folytonosan a vonal másik, pl. -(ágával van összekötve. A (dl) körül kilengő (D) kapcsoló szektor, izoláló anyagból készült sík lapból áll, melyre a különböző hosszúságú (d2—dl9) kontaktus darabkák vannak erősítve s némelyek közülök elektromosan vezető összeköttetésben állanak egymással, mint azt a 2. ábrán pontozott vonalak jelzik. A szektor, normális vagyis működésen kívüli állapotában, annak egyik kontaktus darabja sincs a kontaktus deszka egyik kontaktus rúgójával összeköttetésben. A kapcsoló szektort ezen működésen kívüli állásában az (e2) horogra akasztott vevő készülék súlya, az (e3) rúgó ellenében tartja. Az (E) kapcsoló horog (el) körül leng és (e4) nyúlványa tartja a (D) kapcsoló szektort fölemelt és a kontaktus rugókkal való érintkezésen kívüli helyzetében, ha a halló készülék a horogra van akasztva. A mint ezt leemeljük, a kapcsoló szektor saját súlyánál fogva sülyedni fog egy bizonyos