21310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép csavarkerekeknek csigakerék marókkal való marására

nyerjünk, képzeljük (a mint az különben az 5. és 6. ábrákban sematikusan föl is van tüntetve), hogy a (b) keréktest áll és az (a) maró egy (c) csavarvonal mentén a (b) keréktesten úgy halad előre, hogy a marófogak csavarmenetének iránya az érintkezési helyeken a (b) kerék fogainak irányával megegyezik. Ez alkalommal jelenti az 5. ábra a képzelt (de gyakorlatilag kivihetetlen) eljárásnak megfelelő képzelt szerkezet oldalnézetét ábrázolja, mely szerint az (a) maró (c) csavarszerű pályán a (b)- keréktest körül vitetik. 6. ábra ugyanennek alaprajza. 7. ábra azonban az (a) és (b) testek azon egymás iránti mozgását mutatja, mely az 5. és 6. ábra alapján magyarázott elv szerint már gyakorlatilag kivihető és így jelen szabadalmi igény alapját képezi. Ha ugyanis az (a) marónak az 5. és 6. ábra szerinti mozgását gépileg óhajtanánk kivinni, akkor nemcsak hogy egy rendkívül komplikált mechanizmust kellene ezen czélra szerkeszteni, hanem a (b) kerék csak egy fogának kimarására is az (a) szerszámot a (c) csavarmeneten kellene végigvezetni, az után az (a) marót kezdeti állásába visszahozni, egyúttal a (b) kereket egy fokkal továbbhajtani; azután az (a) marót újból kellene a (c) görbe mentén vezetni és így tovább. Ezen munkamenet minden fognál megismétlődnék. Hogy ezt elkerüljük, az (a) marónak a (c) csavarvonalmenti mozgását két mellékmozgásra bontjuk. Az egyik mellékmozgás abban áll, hogy az (a) marót (xl—xll) egyenes irányban a (b) keréktest mellett elvezetjük (7. ábra), a másik mellékmozgás abban áll, hogy a (bl) keréktestet az (o) tengely körüli forgó mozgással látjuk el (6. ábra). A (b) keréktestnek az (o) tengely körüli mozgása azonban nem olyan, mint a hogy az az 1—4. ábrákon van iöltüntetve. A 7. ábrában vázolt tényleges foganatosítási séma szerint (b) keréktest ezen mozgást még a saját mozgásán túl nyeri, t. i. egyrészt az (a) maró forog (7. ábra), addig másrészt forog a (b) kerék is a fogszámhoz arányosan. Ha ugyanis a marónak, mint már fönt említettük, csak egy csavarmenete és a (b) keréknek ötven foga volna, akkor az (a) marónak ötvenszer kellene körülfutnia a (b) kerék egy fordulata alatt. Azonban a míg az (a) maró (xl— xll) irányban mozog (2. ábra), kell, hogy a (b) kerék még egy forgómozgást is kivigyen, a mely az előbbi forgómozgáshoz adódik, vagy abból ki vonódik. Más szóval: A (b) kerék rendes körülforgásán kívül még bizonyos elősietést vagy visszamaradási tendencziát nyer, a szerint, a mint a (b) kerék csavarfogainak menete jobb vagy balirányú. Hogy ezen elősietés vagy viszszamaradás mily mértékű legyen, a következőkből látható. A 7. ábrában az (a) maró a néző szemétől távolabb esik, mint a (b) kerék. A csigamaró (tll) érintőjének az érintkezés helyén ugyanazon iránya van, mint a (b) kerék alsó fogoldalát érintő (tl) egyenesnek, (e) azon hely, melynél az (a) maró a (b) keréktestet elhagyta, (i) ellenben azon hely, melynél az (a) maró a kereket először érintette. A míg azonban az (a) maró (xl—xll) egyenes mentén (i)től (e)-ig előre haladt, addig az első érintkezési pont, mely eredetileg (i) helyen volt, egyszer a (b) keréktengely körül megfordult, hozzáadva még ezen úthoz az (i)-től (il)-ig terjedő darabot. Ezen (i—il) hossz tekintendő tehát jelen esetben az elősietés mértékéül. A 7. ábrán sematikusan ábrázolt munkamenet képezi a 8—11. ábrák által bemutatott gép megszerkesztéséhez szolgáló alapeszmét. Még pedig a 8. ábra oldalnézet részleges metszettel; 9. ábra alaprajz részleges metszettel; 10. ábra a teljes gép oldalnézete; 11. ábra a 8. ábra szerint vett függélyes metszet. Ezen ábrákban (a) és (b) ugyanazon részeket jelentik, mint 1—7. ábrákban. A gép hajtására szolgálnak az (1 2) lépcsős szíjdobok, melyek a (3) tengelyre vannak ékelve. A mozgást a (3) tengelyről a megmun-