21307. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés vasúti vonatok összeütközésének meggátlására

lévő berendezést működteti, az (y) végponton lévő berendezést is átállítja és liogy ennek következtében az (r) kar a vízszintes, az (r') kar pedig a függélyes helyzetbe kerül. Az (y) végponton (lásd az 5. és 6. ábrát) az (r' és s) karok vannak a függélyes helyzetben. A (z) vonattal szembe jövő (z') vonat bal fésűjével (mert a (z) vonattal ellenkező irányban mozog) az (y) ponton lévő jelzés karjait érinti. Az (r') kar az (f) lemezzel érintkezik és ezt hátrafelé forgatja, úgy hogy ez a lemez a megfelelő (p') kontaktussal érintkezve a baloldali (1') csöngettyű áramkörét zárja, míg a csak előre kitérő (i') kar az (s) karba ütközik és ezt a vízszintes helyzetbe viszi, tehát az (s') kart a függélyes helyzetbe állítja. Ha a (z') vonat az (y) ponton lévő berendezés fölött elhaladt : 1. a mozdonyon lévő baloldali (!') csöngettyű egymaga szólal meg a (k') csöngetytyű ellenben nem, tehát a mozdonyvezető tudja, hogy oly szakaszra ért, melyen előtte vonat áll és az összeütközés meggátlására szolgáló rendszabályokat alkalmazhatja; 2. a pályán lévő berendezések annak következtében, hogy a (z') vonat az (y) ponton lévő berendezés fölött elhaladt, az (r') kart, mely az (f') lemez közvetítésével az (1') csöngettyút működtette, a függélyes helyzetbe viszi, vagyis más szóval a (z') vonat önműködően fedezi magát hátrafelé, mert a két (r' s') kar a függélyes helyzetben van, i úgy hogy ha a pályán véletlenül egy harmadik vonat ugyanabban az irányban haladva, mint a (z") vonat, az (y) ponthoz érne, eme harmadik vonat két (1' k') csöngettyűje ugyanúgy szólalna meg, mint a 6. ábrán látható esetben a (z') vonatot követő (z") vonat két csöngettyűje. Más szóval a két (r' s') kar az (y) ponton lévő készüléken a függélyes helyzetet foglalván el, a harmadik (a 7. ábrán jelzett) nyíl irányában haladó vonat baloldali fésűjének (f' g') lemezeit ezek az (r' s') karok elfordítják, úgy hogy a lemezek a (k 1') csöngettyűk áramköreit zárják. A mondottakból kitűnik, hogy 1. a pálya ama szakaszára érkező vonatot, mely szakaszon eme a vonat előtt vele egy irányban egy másik vonat halad, a két csöngettyű vagy az ezeket helyettesítő két más berendezés együttes működése figyelmezteti erre a körülményre; 2. a pálya ama szakaszára érkező vonatot, mely szakaszon eme vonattal szemben és vele ellentétes irányban halad egy másik vonat, a két csöngettyű vagy az ezeket helyettesítő más két berendezés egyikének megszólalása figyelmezteti erre a körülményre, azonkívül pedig a vonat úgy élőiről, mint hátulról önműködően fedezi magát. Mikor az (x) ponttól jövő vonat a szakaszon teljesen áthaladt, (8. ábra) az (y) pont elhagyása után az (x) ponton lévő berendezést is a nyugalmi helyzetébe viszi vissza. Eme folyamatot az 5. és 8. ábra alapján fogjuk ismertetni. A (z) vonat az (x) ponton áthaladva mint leírtuk, az itt fölállított berendezés (r' s') emelőit és az (y) ponton fölállított berendezés (r' s) emelőit a függélyes helyzetbe vitte. Oly helyzetben van a két berendezés, mikor a vonat a szakaszon áthaladva az (y) pont előtt megérkezik. A nevezett vonat jobboldali fésűje a (b) lemezével a függélyes (r') karba ütközik és ezt a vízszintes helyzetbe viszi. Ennek következménye, hogy az' (n) láncz az (y) ponton lévő berendezés (r) karját a függélyes helyzetbe viszi, tehát az (x) ponton fölállított berendezés (r) karja is a függélyes helyzetbe jut, ez pedig az (r') kar segélyével az (s) kart is a kellő helyzetbe viszi, úgy hogy az (x) ponton lévő berendezés összes karjai a függélyes helyzetet fogják elfoglalni. Ami az (y) ponton lévő berendezés (s) karját illeti, világos, hogy erre a karra a fésűnek hatást gyakorolnia nem szabad, tehát ha a vonat a szakaszt elhagyja, ennek az (s) karnak a függélyes helyzetben kell maradnia. Tényleg, a fésű az (s) kart a (h) lemezével érinti, mely (w) körül forgatható, tehát kitér és az (s) kart a függélyes helyzetben hagyja, miután az (s) kar