21307. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés vasúti vonatok összeütközésének meggátlására

előre nem fordulhat el, mint az az la. áb- 1 rából kitűnik. Megemlítjük, hogy eme kar előre való ! elfordulását, úgyszinte az (x) ponton lévő i (9) kar hátrafelé elfordulását az (11) ütkö­zők gátolják meg. Mind az, amit előbb leírtunk, nagy vo­nalakra is áll, melyeknél az (A) ponttól ki­induló és a (B) pont felé haladó vonat egy­másután több szakaszon halad át. Másrészt az is világos, hogy a berende­zéseknek akkor is megbizhatóan kell mű­ködniök, ha valamely vonatot a mozdonya egy pályaszakaszról visszafelé tolat, vagyis mikor a pályaszakaszra jövő vonat elől lévő mozdonya a tolatásnál a vonat végén fog­lal helyet. Mint azt föntebb láttuk, a szakaszra elől lévő mozdonnyal érkező vonat elől és há­tul önműködően födi a vonatot, ez az 5. ábrán látható eset. De szükséges, hogy ha a vonatot a mozdony a pályán visszafelé tolja, vagyis ha az (x) pont felé halad a vonat, az (x) ponton lévő berendezés az (x—y) vonal szakasz elhagyása után a nor­mális helyzetébe térjen vissza. Vegyük alapul az 5. ábrát és tegyük föl, hogy a (z) mozdony, mely az (x—y) szaka­szon mozog, ismét az (x) pont felé tér vissza. A mozdony jobb oldalán lévő fésű ekkor az (f g) lemezeivel a két (r s') karba üt­közik. Minthogy ez a két (f g) lemez előre ki nem térhet, az (r' s') karokat elforgatja, tehát az (r s) karokat fölállítja és az (x—y) szakasz jelző berendezéseit a normális hely­zetbe viszi-vissza, Eddig föltételeztük, hogy a pályának csak egy (x—y) szakasza van. Világos azonban, hogy a vonalat az egyik végpontjától a má­sikig több. a leírttal mindenben megegyező egymásba nyúló szakaszra oszthatjuk, mint az a 9. ábrán látható, úgy hogy az (x'—y') szakasz (x') kezdőpontja az első (x—y) sza­kasz két végpontja, a harmadik (x"—y") (x") kezdőpontja a második (x'—y') szakasz két végpontja között fekszik és így tovább. SZABADALMI IGÉNY. Önműködő berendezés vasúti vonatok ösz­szeütközésének meggátlására, jellemezve egyrészt a mozdony két oldalán alkal­mazott egy-egy fésű és másrészt eme fésűkkel együtt működő, a pálya men­tén elhelyezett és a mozgó mozdony fé­sűi által működtetett jelző berendezések által, mely fésűk mindegyike mozdulat­lan és mozgatható lemezekből áll és melyek mozgatható lemezei közül kettő­kettő hátrrafelé kitérhet, egy-egy kon­taktust visel és más a mozdonyon alkalmazott kontaktussal jön érintke­zésbe, mely kétféle kontaktusok egy-egy párjához egy-egy a mozdonyon fölsze­relt csöngettyű vagy más elektromos úton működtetett szerkezet áramköré­nek egy-egy végpontja van kötve, úgy hogy annak megfelelőeü, hogy az egyik vagy mindkét lemez kitért-e. az egyik vagy mindkét berendezés áramköre zá­ródik és a mozdonyvezetőt a pálya rend­ellenes állapotára figyelmezteti, míg a fésűk lemezeit működtető jelzőberende­zések egy a szakasz kezdetén és egy annak végén alkalmazott szerkezetből állanak, melyek mindegyikét két-két, egy-egy vízszintes tengelyre lazán föl­húzott emelőcsoport képezi, nevezetesen egy-egy a tengelyre lazán fölhúzott agy­ból és evvel mereven összekötött (r r' és r'") karból álló emelőcsoport, melyek (r'") kormányzó karjai egymással lán­czok segélyével össze vannak kötve és egy-egy tengelyre lazán fölhúzott agy­ból és evvel mereven összekötött (s s') karokból álló emelőcsoport, mely két emelő (s s') csoport mindegyike az ugyan­arra a tengelyre fölhúzott (r r') emelő­csoporttal az (r) karokból kiinduló (r') karok segélyével van összekötve, mint­hogy a szakasz kezdőpontján lévő (r') kar az (s) kar mögött, a végpontján lévő (r') kar az (s) kar előtt foglal helyet. (4 rajzlap melléklettel.) PALLAk KbHVÍMl i AkSABAU NYOMDÁJA HUUA^USlb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom