21295. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és kőzetfúró

— 4 rékkel a (16) tengelyre szerelt (15) csa­var kapcsolódik. Ezen tengelyt a (17) kap­csolás (18. ábra), a (18) korong, a (19) láncz és a (20) hajtó tengely segélyével forgatjuk, mely (20) tengelyt gőzgép vagy valamely tetszőleges mótor hajtja. A (13) csavarkerék (21) agyának (10. ábra) belső oldalán két függélyes (22) ho­rony van kiképezve, melyekbe a (24) hen­gernek (23) bordái vagy ékei nyúlnak; a (24) henger a (c) cső számára vezetékül szolgál. A (24) henger fölül a (25) kari­mával (15. ábra) van ellátva, mely a hen­gernek lefelé való mozgását határolja. A (13) csavarkerék (21) agyával a (24) hen­gert forgásba hozza, miközben ez utóbbi bizonyos határokon belül függélyesen , csúsztatható. A (24) vezetékhengernek alsó része a három szorító pofával bíró (26) kapcsolás­sal (19. és 20. ábrák) van ellátva. A (26) kapcsolás a három exczentrikusan kiké­pezett (28) fölülettel ellátott külső (27) gyűrűből áll, melynek belső oldalán a (28) fölületek akként vannak kiképezve és el­rendezve, hogy a sugárirányban csúsztat­ható (29) pofákkal érintkezésbe jöhetnek. Ezen pofák belső végükön egy csőnek (30) szektorait hordják, úgy hogy ha a for­gás jobb felé történik, a cső-szektorok a (c) fúró rudakhoz szoríttatnak. Ily módon a (c) csőnek és a fúróknak a szükséges forgó mozgást kölcsönözhetjük; ellenkező irányú forgásnál ez utóbbi részek önmű­ködően szabadon bocsáttatnak. Azon esetben, ha a leírt kapcsolás ki van kapcsolva és így a (24) vezetékhen­ger megemelhető, akkor a (c) fúró cső az önműködő (31) emeltyűs fék (15. és 17. ábrák) által a föld fölött megtarta­tik. Ezen fék (11—14. ábrák) a hasított kú­pos (32) hüvelyből áll, melynek belső fö­lülete bordákkal van ellátva vagy más mó­don, durván van érdessé téve. Ezen (32) hüvely a (c) csövet veszi körül és a kú­pos (33) gyűrűbe van beillesztve, mely az állványon vagy a földön, vagy más egyéb támaszon nyugszik. Az egész szerkezetet a (34) henger veszi körül, mely a (35) emeltyű segélyével lefelé szorítható, úgy hogy a (32) hüvely a (c) csőhöz szo­rulva, ez utóbbit rögzíti, miközben a (24) vezetékhenger a szükséges mértékben meg­emeltetik és mielőtt még a három (29) pofa (19. ábra) a hatásos állásba hoza­tott. A (c) csőnek csekély megemelése a (31) féknek kikapcsolását vonja maga után, a mit a (36) rúgók is elősegítenek (13. ábra), úgy hogy a (c) cső szabadon mozoghat fölfelé vagy lefelé. A (13) csavarkerék fölött (15. és 17. ábrák) a (37) göngyölítő dob van lazán elrendezve, melynek segélyével az (a) fúrótartót szükség esetén megemelhetjük. i A (37) dob alsó része a kúpos (38) fo­gakkal van ellátva, melyekkel a (39) fo­gaskerék (16. ábra) kapcsolódik. Ezen utóbbit a végnélküli csavar (16) tenge­lyének (17. ábra) (41) korongja a (40) szíj segélyével hajtja. A (17) kapcsoló szerkezet (18. ábra) arra szolgál, hogy a (41) korongot a (16) tengellyel bármikor kapcsolásba vagy kapcsoláson kívül hoz­hassuk a (37) dob (15. ábra) működtetése illetőleg megállítása czéljából. A (37) dobra az (m) kötél van rágöngyölve; ha az (a) tartót emelni akarjuk, akkor a kötelet a (43) csigától a ruganyos (45) horogra függesztett (44) csigára vezetjük. A (45) horog egy a (47) kötél által hordott (46) csigán függ. A (47) kötél az állványnak egy helytálló (48) pontjából kiindulva, az annak fölső részén elrendezett csigákon át az (50) göngyölítő dobhoz van vezetve, melynek segélyével a rugalmas (45) kam­pót tetszőleges magasságba állíthatjuk be. A (37) dobot (17. ábra), ha ez nem al­kalmazandó a fúrótartó megemelésére, az (52) csap segélyével a (13) csavarkerék (21) agyáínak fölső (51) karimájával köt­jük össze. Ezen esetben az (m) kötelet a (43) csigáról levesszük (17. ábra) és a (44) csigát a (c) cső fölső végén lévő (54) süveg (53) kampójába akasztjuk. j A (39) fogaskerék (16. ábra) az (55) , karok közé van szerelve, melyeknek túlsó végei a (16) tengelyt (18. ábra) fogják

Next

/
Oldalképek
Tartalom