21295. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és kőzetfúró

körül. Ezen szerkezet következtében a fogaskereket az (56) kézi emeltyű (16. ábra) segélyével megemelhetjük és sülyeszthetjük, úgy hogy azt a (37) dobnak (38) fogaival kapcsolásba és kapcsoláson kívül hozhatjuk. Azonkívül szükség esetén még oly összekötő szerkezeteket is alkalmazhatunk, melyek segélyével az imént leírt szerkezettel egyidejűleg a (17) kapcsoló szerkezetet is működtethetjük, úgy hogy ha a (37) dob a hajtó szerkezettel kapcsolásba jön, a (13) csavarkerék kikapcsoltatik és fordítva. A 17. ábrában föltüntetett (57) dobot vagy az (59) kézi kerékkel hajtandó (58) csavarral (15. ábra) vagy a (20) főtengelyre szerelt (60) fogaskerék segélyével működtethetjük. A (61) kötélnek egyik vége az (57) dob (15. ábra) köré van göngyölve, a kötél maga pedig alkalmas vezető csigákon át a (63) gyűrűre szerelt (62) csigákhoz van vezetve (17. ábra). A (63) gyűrű fölső oldalán a (64) golyós csapággyá van kiképezve, melynek golyóin a (24) vezetőhengernek egy karimája vezetődik. A (63) gyűrű a függélyes (70) vezetékek között csúsztatható. A (61) kötélnek (18. ábra) az (57) dobról való legöngyölésekor a vezetékhenger a (c) csővel együtt lefelé bocsáttatik, a kötélnek a dobra való fölgöngyölésekor ellenben megemeltetik. A jelen találmánynak a 23. és 24. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakját akkor alkalmazzuk, ha lágy talaj fúrásáról van szó és ha szükséges, hogy a keletkező földoszlopokból egyes próbák bizonyos meghatározott időközökben fölfelé szállíttassanak, a mi például akkor válik különösen szükségessé, ha a talajt bányászati czélokra kell megvizsgálnunk. A (c) csöveket, mint már említettük, a föld fölött forgatjuk. A szétterpeszthető fúróval ellátott fúrófejtartó (1. ábra) és a 2. ábrában föltüntetett (d) tartalékcső helyett a 23. és 24. ábrákban látható elrendezést alkalmazzuk. Ezen foganatosítási alaknál (a) füllel ellátott (65) rudat rendezzük el, mellyel a 15. és 17. ábrákban . föltüntetett (m) kötél van összekötve. A , (65) rúd a (k) súlyt hordja, melyből a hosszú (76) hüvely nyúl lefelé, mely utóbbi az oldalt kilendíthető (77) talajfúrót hord (27—30. ábrák). Ezen fúró az alsó végtől a fölső végig vezető csatornával van ellátva; fölső vége körharántmetszetű és a (76) hüvelybe torkol. A fúrót a (79) csapok (27. ábra) hordják, melyek a (80) gyűrűk által helyzetökben rögzíttetnek. A gyűrűk egyike a (76) hüvely alsó végét (23. ábra), másika pedig a fúrótartónak (81) részét veszi körül. A (77) fúrónak alsó vége a rézsútos (82) lemezzel (28. és 9. ábra) és a (83) toldattal van ellátva, mely a (84) állító csavaranyához (23. ábra) ütközik. Ez utóbbi a (85) csavarorsón van elrendezve, mely a fúrótartón harántirányban átjár és a lyukkal ellátott (86) gyűrű által rögzíttetik. Ezen lyuk oly helyzetbe hozható, hogy a (85) orsót forgathatjuk és ez által a (84) csavaranyát a fúrótartó tengelyéhez közelebb vagy attól távolabb hozhatjuk, úgy hogy az elállítható fúrónak kilengése határolva van. A (66) rúgónak <iZ> cl rendeltetése, hogy a (77) fúrót rendesen a tartó belsejében tartsa. A fúrótartónak (81) része körül egy második (87) hüvely van elrendezve, mely utóbbin és a belső (76) hüvelynek fölső részén lévő (89) hasítékon a (88) csap van keresztülvezetve, úgy hogy a (76) hüvelynek bizonyos magasságig való megemelésénél a külső hüvely szintén megemelkedik. A (81) részen a (90) csap jár át, mely a belső (76) hüvelyben lévő, aránylag hosszú (91) hasítékban vezetődik és egyszersmind a külső (87) hüvelynek (92) hasítékába nyúl. A (92) hasíték a : (91) hasítéknak felével egyenlő. A fúrótartónak (81) részében a (h) kap, csoló emeltyűk (24. ábra) vannak elren' dezve, melyek a (81) rész belsejében a (94) csapok körül (24. és 26. ábrák) for-