21292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék erősen fölhevített tárgyak hőmérsékletének meghatározására

—— Megjelent 1901. évi május hó 15-én. MAGY SZABADALMI KIIV H1VATAL SZABADALMI LEIRAS 21292 szám. XII/d. OSZTÁLY­Eljárás és készülék erősen fölhevített tárgyak hőmérsékletének meghatározására. BETHLEHEM STEEL COMPANY CZÉG SOUTH-BETHLEHEMBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900. évi októbar hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás és ké­szülék képezi, erősen fölhevített tárgyak, hevítő kamrák, kemenczék stb. hőmérsék­letének megállapítására és ezeknek bizo­nyos normálé szerint való szabályozására. A jelen találmány tárgyát képező eljárás különösen kiizzításnál, temperálásnál vagy más oly műveleteknél alkalmazható, me­lyeknél arról van szó, hogy a tárgyak egyenlő kezelés czéljából egyenletesen he­víttessenek. A jelen eljárás különösen arra szolgál, hogy vele meghatározzuk, váj­jon egy bizonyos hőfok eléretett-e vagy sem és hogy a hőmérsékletet ezen bizo­nyos meghatározott hőfokra szabályozzuk. A jelen találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a megvizsgálandó és erő­sen fölhevített anyagból kilövelt fény szí­nét és intenzitását oly médiumból kisugár­zott fény színével és intenzitásával hason­lítjuk össze, melynek fénykibocsátása a hő­fokhoz bizonyos meghatározott ismert vi­szonyban áll. A legtöbb esetben akként járunk el, hogy a kezelendő szerszám vagy egyéb tárgy kilövelt fényét közvetlenül hasonlítjuk ösz­sze a normál fényforrással; némelykor azonban előnyösebb, ha a szerszámok vagy egyéb tárgyak fölhevítésére szolgáló ke­menczébe vagy fémfürdőbe zárt végével egy csövet illesztünk be, mely természete­sen a kemencze vagy fémfürdő hőmérsé­kére hevíttetik föl, a mikor is az ezen cső nyitott végéből kisugárzott fényt hasonlít­juk össze a normál-fényforrással; igen ajánlatos, ha az eljárás ily foganatosításá­nál oly berendezést is alkalmazunk, mely­nek segélyével a kemencze vagy fémfürdő hőmérsékét fokozatosan hozhatjuk a nor­mál-fényforrás által megadott hőfokkal való teljes megegyezésre. Normál-fényforrás gyanánt bármely izzó testet, pl. az elektromos áram által izzás­ban tartott szénfonalat vagy valamely át­tetsző médiumon, pl. színezett üvegen át­bocsátott és ez utóbbi által kilövelt fényt használhatunk; ily áttetsző médium gya­nánt színezett oldatot is alkalmazhatunk, a mikor is ilyen oldatokat ismert oldható festőanyagok segélyével bármely kivánt színezéssel láthatjuk el és azoknak áttet­sző voltát is oly módon szabályozhatjuk, hogy ez által az átbocsátott fény a kivánt színnel és intenzitással bírjon. A jelen találmány tárgyát képező eljá­rás azon megismerésen alapszik, hogy az anyagok, különösen a fémek, bizonyos ha­táron túl fölhevíttetvén oly szines fényt lövelnek ki, mely a hőmérsék változásával pontosan arányosan változik, úgy hogy ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom