21292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék erősen fölhevített tárgyak hőmérsékletének meghatározására

kilövelt fény összehasonlítás alapján a hő- 1 mérsék pontos meghatározására szolgálhat, föltéve, hogy a kilövelt fény és a hőfokok közötti viszony ismeretes. Igaz ugyan, hogy már alkalmazták a fölhevített tárgyakból kilövelt szines fénynek a hőfokokhoz való viszonyát a tárgyak hőfokának gyakorlati meghatározására, csakhogy ezen meghatározás a munkás tapasztaltságától, emlékező tehetségétől és gyakorlottságától függött, úgy hogy a hőfokoknak ilyetén meghatározása egyáltalján nem volt megbízható; ezenkívül az eddig ajánlott skálák, melyek az izzó színeket megközelítő szines csíkokból állót- • tak, szintén nem feleltek meg a követelményeknek, mivel az ezen szines csíkokról visszavetett szines csíkok fénysugarak már eleve nélkülözik az erősen fölhevített tárgyak által kisugárzott, :'ellemző izzó fényt. Kísérletek alapján azt tapasztaltuk, hogy a valamely fölhevített testről közvetlenül kisugárzott vagy valamely színezett áttetsző médiumon átbocsátott fény pontosabban közelíti meg a «hőfényt», úgy hogy ha a kezelendő tárgyból kisugárzott fénysugarakat és az említett módon kilövelt fénysugarakat egyidejűleg hozzuk szemünk elé, akkor kevesebb gyakorlottsággal is megállapíthatjuk a kettő közötti azonosságot vagy különbséget. Hangsúlyoznunk kell, hogy a jelen eljárás a kisugárzott fénysugarak színének és ezek intenzitásának vagyis világító hatásának összehasonlításában is áll. Ismeretesek ugyan oly pyrometerek, melyeknél az erő- I sen fölhevített testből kilövelt fénysugarak intenzitásukat illetőleg megállapított intenzitású fénysugarakkal hasonlíttatnak össze, csakhogy ezen pyrometereknél mindkét rendbeli fénysugár szine kiküszöböltetett, a mi magában véve igen nehéz, másrészt pedig ez által a fénysugarak intenzitása is módosíttatik; az ezen pyrométerekkel eszközölt mérés megbízhatóság és könnyű megfigyelhetőség dolgában meg , sem közelíti a jelen eljárás szerint foganatosított mérést, mely első sorban a szóban forgó tárgyból kilövelt fény színének i egy normál-fény színével való összehasonlításán alapszik. A jelen eljárás foganatosítására szolgáló készülék legegyszerűbb alakjában egy mesterségesen megvilágított kamrából áll, mely egy színezett áttetsző ellenzővel van ellátva, mely a fénysugaraknak a kamrából való kisugároztatására szolgál és melynek segélyével ezen kisugárzott és átbocsátott fénysugaraknak kivánt intenzitást és szint kölcsönözhetünk. Czélszerű az áttetsző ellenzőt festett áttetsző oldat, előnyösen átlátszó, pl. üveglemezek közé zárt methylsárga és methylfekete szinű oldat által ké• pezni, a mikor is a fénykamrát akként szerkesztjük, hogy az ellenzőt csak visszavetett és szétszórt fénysugarak világítsák meg. Habár a jelen eljárás gyakorlati alkalmazásánál az éppen említett fénykamrát minden egyéb segédeszközök nélkül is alkalmazhatjuk, a mennyiben csak a fölhevített testet oly állásba kell hoznunk a fényt kisugárzó ellenzőhöz, hogy mindkét rendbeli fénysugár intenzitását és szinét öszszehasonlíthassuk, mindazonáltal jobb eredményeket érünk el, ha a fénykamrával egy csövet kombinálunk, melynek nyitott vége a fényt kisugárzó ellenző közelében fekszik, míg zárt végét akként rendezzük el, hogy azt a nyitott végen keresztül megfigyelhessük; ezen zárt véget már most a szóban forgó tárgy hőfokára hevítjük föl oly módon, hogy azt ezen tárggyal érintkezésbe hozzuk vagy pedig az ezen tárgy följ hevítésére vagy lehűtésére szolgáló kemenczébe vagy egyéb helyiségbe beillesztjük. Specziális alkalmazásban ezen cső zárt végét oly fémfürdőbe mártjuk, melyben a bizonyos hőfokra fölhevítendő vagy lehűtendő tárgyak vannak, a mikor is ezen fémfűrdőt oly közegekkel látjuk el, melyeknek segélyével a fémfürdőt kivánt mérvben fölhevíthetjük vagy lehűthetjük; ilyen közeg gyanánt ajánlatos egy hűtő , fluidumot tartalmazó vezetéket alkalmazni, melyet a fürdőbe sülyeszthetünk vagy eb[ bői kiemelhetünk. A jelen találmány tárgyát képező ké-