21286. lajstromszámú szabadalom • Levegővel kevert szénhydrogénfejlesztő lámpa

Az elpárologtatandó folyadék a levegő nyomása következtében az (i) tartányból a függélyes (q) csőbe emelkedik és az (m) és (n) csöveken át a fölmelegített (a) tápláló vezetékbe jut, hol gőzzé alakul át. A gőz a (c) és (d) túlhevítő csövekbe áramlik, hol a magas hőfok következtében feszítő erejük növekedik, azután pedig az (e) csőbe ömlenek, melyből a (k) fúvón a keverésre szolgáló (f) térbe hatolva, az ezenközben beszívatott levegővel keverednek. Az így keletkezett szénhydrogéngőz- és levegőkeverék a (h) háló fölött a (j) csészében égő és a lámpa előmelegítésére szükséges hőt fejlesztő alkohol lánggal érintkezve, lángra lobban. E pillanattól kezdve a lámpa már önmagát táplálja mindaddig, a míg elpárologtatandó folyadék áll rendelkezésre. A lámpa kioltása a (v) furatot elzáró csap kinyitása által történik, a melyen át a levegő eltávozik, ennek következtében a nyomás megszűnik és úgy a (q) csőben fölemelkedett folyadék, mint az (a) tápláló vezetékben lévő folyadék az (m) és (n) csöveken keresztül újra az (i) tartányban folyik vissza. Az elpárologtatandó folyadék nagy kapilláris vonzóerőt kifejtő anyag, úgy mint: fémsodronyok, azbesztszálak és üveggyöngyök fölületén van eloszolva, miért is bizonyos idejű használat után az (a) tápláló vezetékben a lerakódott szilárd alkatrészek a vezetéknek közvetlenül a lángnál lévő részét eltömik. Fokozódik ez a baj, ha az elpárologtatandó folyadék, például denaturált szesz vagy közönséges kőolaj, melyek port vagy más szilárd tisztátalanságokat tartalmaznak. Ezek a tisztátalanságok az (a) tápláló vezetékben elhelyezett sodrony- és azbesztszálakkal összesiilnek és tömör, coax-szerű anyagot képeznek, miért is a tápláló vezetékben lévő anyag megújítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Egyrészt a tápláló vezetékben lévő anyagnak megújításának, másrészt a tartány tisztításának és megvizsgálásának megkönnyítése czéljából előnyös az (a) tápláló vezetéket egy darabból és minden hajlás nélkül készíteni és a lámpa függélyes tengelyében elhelyezni. A szénhydrogéngőzök magas hőfokra való hevítése a következő okokból szükséges. 1. Egyrészt, hogy minden lecsapódás és megsűrűdés elkerülhető legyen, még azon esetben is, ha a szénhydrogéngőzöket vezető csöveket az ezeket környező alacsony hőmérsékletű levegő lehűti. 2. Hogy a (h) háló az (e) toldalékcsőtől a kellő távolságban legyen alkalmazható, a nélkül, hogy ennek következtében a gőzök túlságosan lehűlhetnének. Ez a berendezés azért előnyös, mert a szénhydrogéngőz-ök és a levegő kéverődés a (g) csőben megteendő hosszabb út miatt bensőbbé válik és a gőz áram sem rongálhatja meg annyira az égő hálóját, mely utóbbi esetben a gőzök a háló fölött égnének el, ami a láng nyugodtságának hátrányára volna és egyszersmind kellemetlen zajt okozna. 3. Minthogy a levegő és gőz keverődése annál tökéletesebb, minél magasabb a gőz hőmérséklete, a tökéletes keverődés által bedig a láng intenzitása maximálissá tehető. Hogy szénhydrogéngőzök az (e) toldalékcsőből állandóan ugyanavval a sebességgel áramoljanak ki, a gőzöket egyenletes nagy nyomásnak kell alávetni, már csak azért is, mert csak így ragadják a környező levegőt magukkal és csak így jutnak a keverőben jól keverődve a lángzóhoz. Ezek voltak az indító okai a (c és d) túlhevítő csövek alkalmazásának, mely csövek jó hővezetőből készülvén, a (d) cső egészen az (e) toldalék csőig fölmelegszik, úgy hogy nagyobb lehűlés itt sem léphet föl. A (h) háló a lángzó tengelyében van alkalmazva és közepén köralakú nyílással van ellátva, hogy azt fölülről a (c d) csövekre, valamint a (b) és (a) vezetékekre fölhúzhassuk. A (c és d) vezetékeket egy darabból készíteni nem volna czélszerű, mert ha az egyetlen csődarabot meghajlítjuk, a két (c d) ág egymástól nagyon távol feküdnék és mert az, hogy ezen két cső egy-