21286. lajstromszámú szabadalom • Levegővel kevert szénhydrogénfejlesztő lámpa

Az elpárologtatandó folyadék a levegő nyomása következtében az (i) tartányból a függélyes (q) csőbe emelkedik és az (m) és (n) csöveken át a fölmelegített (a) tápláló vezetékbe jut, hol gőzzé alakul át. A gőz a (c) és (d) túlhevítő csövekbe áramlik, hol a magas hőfok következté­ben feszítő erejük növekedik, azután pe­dig az (e) csőbe ömlenek, melyből a (k) fúvón a keverésre szolgáló (f) térbe ha­tolva, az ezenközben beszívatott levegővel keverednek. Az így keletkezett szénhydro­géngőz- és levegőkeverék a (h) háló fö­lött a (j) csészében égő és a lámpa elő­melegítésére szükséges hőt fejlesztő alko­hol lánggal érintkezve, lángra lobban. E pillanattól kezdve a lámpa már ön­magát táplálja mindaddig, a míg elpáro­logtatandó folyadék áll rendelkezésre. A lámpa kioltása a (v) furatot elzáró csap kinyitása által történik, a melyen át a levegő eltávozik, ennek következtében a nyomás megszűnik és úgy a (q) csőben fölemelkedett folyadék, mint az (a) tápláló vezetékben lévő folyadék az (m) és (n) csöveken keresztül újra az (i) tartányban folyik vissza. Az elpárologtatandó folyadék nagy ka­pilláris vonzóerőt kifejtő anyag, úgy mint: fémsodronyok, azbesztszálak és üveggyön­gyök fölületén van eloszolva, miért is bi­zonyos idejű használat után az (a) tápláló vezetékben a lerakódott szilárd alkatré­szek a vezetéknek közvetlenül a lángnál lévő részét eltömik. Fokozódik ez a baj, ha az elpárologtatandó folyadék, például denaturált szesz vagy közönséges kőolaj, melyek port vagy más szilárd tisztátalan­ságokat tartalmaznak. Ezek a tisztátalan­ságok az (a) tápláló vezetékben elhelye­zett sodrony- és azbesztszálakkal összesiil­nek és tömör, coax-szerű anyagot képez­nek, miért is a tápláló vezetékben lévő anyag megújítása a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik. Egyrészt a tápláló veze­tékben lévő anyagnak megújításának, más­részt a tartány tisztításának és megvizs­gálásának megkönnyítése czéljából előnyös az (a) tápláló vezetéket egy darabból és minden hajlás nélkül készíteni és a lámpa függélyes tengelyében elhelyezni. A szénhydrogéngőzök magas hőfokra való hevítése a következő okokból szük­séges. 1. Egyrészt, hogy minden lecsapódás és megsűrűdés elkerülhető legyen, még azon esetben is, ha a szénhydrogéngőzöket ve­zető csöveket az ezeket környező alacsony hőmérsékletű levegő lehűti. 2. Hogy a (h) háló az (e) toldalékcsőtől a kellő távolságban legyen alkalmazható, a nélkül, hogy ennek következtében a gőzök túlságosan lehűlhetnének. Ez a berende­zés azért előnyös, mert a szénhydrogéngő­z-ök és a levegő kéverődés a (g) csőben megteendő hosszabb út miatt bensőbbé vá­lik és a gőz áram sem rongálhatja meg annyira az égő hálóját, mely utóbbi eset­ben a gőzök a háló fölött égnének el, ami a láng nyugodtságának hátrányára volna és egyszersmind kellemetlen zajt okozna. 3. Minthogy a levegő és gőz keverődése annál tökéletesebb, minél magasabb a gőz hőmérséklete, a tökéletes keverődés által bedig a láng intenzitása maximálissá te­hető. Hogy szénhydrogéngőzök az (e) tolda­lékcsőből állandóan ugyanavval a sebesség­gel áramoljanak ki, a gőzöket egyenletes nagy nyomásnak kell alávetni, már csak azért is, mert csak így ragadják a környező levegőt magukkal és csak így jutnak a ke­verőben jól keverődve a lángzóhoz. Ezek voltak az indító okai a (c és d) túlhevítő csövek alkalmazásának, mely csö­vek jó hővezetőből készülvén, a (d) cső egészen az (e) toldalék csőig fölmeleg­szik, úgy hogy nagyobb lehűlés itt sem léphet föl. A (h) háló a lángzó tengelyében van al­kalmazva és közepén köralakú nyílással van ellátva, hogy azt fölülről a (c d) csövekre, valamint a (b) és (a) vezetékekre fölhúz­hassuk. A (c és d) vezetékeket egy darab­ból készíteni nem volna czélszerű, mert ha az egyetlen csődarabot meghajlítjuk, a két (c d) ág egymástól nagyon távol feküd­nék és mert az, hogy ezen két cső egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom