21282. lajstromszámú szabadalom • Forgásirány változtatható áttevés indirekt hatású precziziós szabályozókhoz

— 2 — a saját súrlódási ellenállását legyőzte, a karmantyújának csekély (egy milliméter néhány tört részét tevő) elmozdulása elég­séges ahhoz, hogy a kilincsek bekapcsolód­janak és a zsiliptengely forgásnak indul­hasson. A minimális bekapcsolás, miután azt a szabályozónak szabályos időközökben végbe menő kiváltódása kisebbíti, rend­kívül csekély, úgy hogy az ez által okozott időszakos ingadozások elkerültetnek. A föntebb jelzett alapelv szerint szer­kesztett áttevéssel bíró szabályozó egy ki­viteli módozata a csatolt rajzok 1—6. ábrá­ján látható, nevezetesen (T) a sebességmérő sematikus rajza, (H) egy akaszték vagy olajfék. (A) a hajtó szíjdob, mely a sebesség­mérőt egy kúpkerékpár által hajtja és me­lyet két (S Sl) végtelen csavaráttevés in­dít forgásnak, melyek ellenkező értelem­ben forognak. Az (S Sl) végtelen csavarok a kúpos (K KI) és Z Zl) fogaskerekekkel egy-egy kú­pos differencziál áttevést képeznek. Ha az egyik (Z Z vagy Zl) fogaskereket megál­lítjuk, a zsiliptengely, miután a (K KI) kúpkerekek csapjai arra föl vannak erő­sítve, az egyik vagy másik értelemben fog forogni. Minthogy eme kereket a zsilipten­gely kis ellenállás esetében (mi kivánatos lehet, de csak ritkán fordul elő) az ellen­kező értelemben forgatja, egy (B) féket lehet alkalmazni (2. ábra). A (Z Zl) kerekeket a sebességmérő a következő módon forgatja. Egy (W) szög­emelőn, mely a zsilip tengellyel konczen­trikusan a (Z Zl) kerekek tengelyén lazán van fölhúzva, két záró kilincs van alkal­mazva, melyek közül az 1., 4. és 5. ábrán csak egy látható. A meg nem rajzo-lt záró­kilincs ellenkező értelmű forgást gátol meg, mint a megrajzolt, és az (x x)-hez (5. ábra) szimetrikus, de ellenkező hely­zetben lévő alakot mutat. Ennek megfe­lelően a (Z) kerék is más helyzetben van fölékelve, mint a (Zl) kerék. A záró kilincsek a (p pl) csapok körül lenghetnek és az (f) rúgók által huzatnak a kilincske­rekek felé. Eme kilincsek hátsó toldataik­kal, melyek később megadandó okokból (1) segédkilincsekkel vannak ellátva, (5., 7. és 8. ábra) egy horgonyszerű (M) emelő (e el) végeire támaszkodnak, melyek a szabá­lyozó tengely körül ugyancsak konczentri­kusan vannak elrendezve és melyeket (L) vonó rúd segélyével a sebességmérő működtet. Az 5. ábrán a két kilincs egyike abban a "helyzetben van ábrázolva, mely a szabályozó nyugalmi helyzetének felel meg. A másik — meg nem rajzolt — kilincs az elsőre szimetrikus helyzetet foglal el. A kilin­csek megtámasztására az (1) segédkilincsek szolgálnak, melyek éleikkel oly módon fek­•szenek az (M) horgonyemelő (e) éleire, hogy a födés csak mintegy 0.5 mm. legyen. Ha a sebességmérő karmantyú a középállásá­ban van, a két kilincs meg van támasztva és nem fogódzhatik a kilincskerékbe. Az (1) segédkilincsek az (i) csap körül forgat­hatók és egy lemezrúgó által tartatnak a teljesen kihúzott állásban, de a pontozva jelzett állásba is kitérhetnek. (7. ábra). Ha már most a sebességmérő az (M) emelőt eltolja, az egyik vagy másik kilincs szabaddá válik és a megfelelő kilincske­rékbe fogódzik és ezt rögzíti, minek követ­keztében a szabályozó tengely forgása azonnal az egyik vagy másik értelemben megkezdődik, annak megfelelően, hogy a sebességmérő karmantyúja emelkedett-e, tehát a fölső kilincset bocsájtotta-e szaba­don, vagy sülyedt-e, tehát az alsó, (meg nem rajzolt) kilincset eresztette-e el. Ha a szabályozó tengely forog, a (d) végtelen csavar, az (F) csavarkerék, (2. és 6. ábra) az (Rl) kúpkerék és a (G) hajtókerék (1. és 2. ábra) a (W) szögeme­lőkkel mereven összekapcsolt (D) fogas­ivet mozgat, tehát a záró kilincsek (p pl) csapjai is mozgásnak indulnak, tehát ma­guk a kilincsek is a szabályozó tengely­lyel konczentrikusan forogni fognak. Az (1) segédkilincsek ebben a mozgásban részt vesznek és ha pl. a sebességmérő fölemel­kedett, a (W) kettős emelőnek épen leírt mozgása következtében, — mely emelőnek az (M) emelővel szemben utánsietnie kell az (1) segédkilincs ismét az (M) hor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom