21282. lajstromszámú szabadalom • Forgásirány változtatható áttevés indirekt hatású precziziós szabályozókhoz

— 3 — gonyemelő hatáskörébe jut és mikor az 5. ábrán látható helyzetbe elérkezett (a se­gédkilincsek befogódzása következtében) lecsúszik. A kilincseknek a kilincskerékből való kikapcsolódását, mikor az előbbiek az 5. ábrán látható helyzetbe jutnak, az (n) ex­czenterek (3. és 6. ábra) idézik elő, melyek a csavarkerekek agyán vannak alkalmazva és a (H) szögemelőt (3. ábra) szabályos időközökben a teljesen kihúzott helyzetébe nyomjuk, mikor a (q) csap, mely a záró­kilincs egy kulissza vezetékében csúszik (1. ábra), a kilincset kiváltja. A (H) eme­lők (o o) csapjai (6. ábra) ugyancsak a (W) szögemelőre vannak szerelve, tehát eme szögemelő forgásában részt vesznek. (A 6. ábrán jobboldalt a (H) emelő meg van rajzolva, baloldalt a rajz világossága szempontjából elmaradt.) Ha már most a sebességszabályozó hüvelye ugyanabban az irányban tolódik el tovább is, mint előbb, úgy megtörténhetik az, hogy eme mozgás következtében a horgonyemelő annyira el­tolódik, hogy a segédkilincs a horgony­emelő (e) végét többé nem éri; ekkor az (n) exczenter hatása következtében a sza­bályozó tengely forgása rövid időre meg­szakad. A mótor nagymérvű tehermentesü­lésénél ez a folyamat többször ismétlődik és a segédkilincs csak akkor fog befo­gódzni és a szabályozó tengely további for­gása csak akkor fog megszűnni, mikor a sebességmérő további emelkedése az erőt szolgáltató folyadék beáramlásának meg­szűnése következtében ugyancsak megszű­nik. Míg a fölső kilincsnél az előbb leírt fo­lyamat megy végbe, az alsó kilincs nem működő (11) segédkilincse az (M) horgony­emelő előtt elcsúszik és oly helyzetet fog­lal el, mint azt a 6. ábrán látni lehet. Ek­kor az alsó kilincs mindig ki van kap­csolva. A mozgás a szabályozó tengelyről a (D) fogasívre oly módon vitetik át, hogy ama fordulatszámok alatt, melyeket a szabá­lyozó tengely «a teljesen nyitott)) állástól egészen ((teljesen zárt» állásig végez, a zárókilincsek (p pl) lengéscsapjai oly utat írnak le, mely az (M) horgonyemelőnek sebességmérőtől függő kilengéséhez viszo­nyítva, oly módon van meghatározva, hogy a sebességszabályozó legmagasabb állásá­nál, tehát a mikor a zárótolóka teljesen el van zárva és a legmélyebb állásánál, mi­kor a tolóka teljesen nyitva van, a két ki­lincs az (M) emelőn egyenlő födéssel le­gyen megtámasztva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgásértelem változtató áttevés indi­rekt hatású precziziós vezérművekhez, jellemezve fix csapok körül lengő két záró kilincs és egy differencziáltrió ál­tal mozgatott két kilincskerék által, úgy hogy a csapjaikkal a szabályozó tengelyre fölékelt planéta kerekek egyike a kilincs befogódzásánál a sza­bályozó tengelyt az egyik, másika a má­sik kilincs befogódzásánál a másik ér­telemben forgatja. 2. Forgásértelem változtató áttevés az 1. igény szerint, melynél a kilincsek a ki­lincskerekek tengelye körül lengő, fo­gasívvel ellátott emelőre vannak sze­relve, míg a fogasív a szabályozó ten­gellyel oly módon van összekötve, hogy a tengely forgásánál a nevezett emelő a tengely körül forog. 3. Az 1. alatt védett forgásértelem vál­toztató áttevésnél egy folytonosan forgó exczenter, melynek segélyével a kilin­csek a kilincskerekekből kiemeltetnek és egy a kilincskerekek tengelyén vagy ennek közelében ágyazott és a sebes­ségmérővel összekötött (M) támasztó emelőre oly módon támaszkodnak, hogy a sebességmérő nyugalmi állásánál a rendes fordulatszámnál az erő és ellen­állás között fönnálló egyensúly követ­keztében mind két kilincs meg van tá­masztva, míg ellenben az (M) emelőnek kis mérvű, a sebességmérő által oko­zott elmozdulásánál azt idézi elő, hogy a szabályozó tengely az egyensúlyt helyre állító értelemben forduljon el, miközben a konstrukczió-méretek a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom