21244. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő

Megjelent SÍJOI. évi május hó 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21244. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Túlhevítő. O'BRIEN JACQUES ANDRÉ ETIENNE MARIÉ PATRICE BERNARD IGAZGATÓ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 19-ike. A szóban lévő találmány tárgyát képező berendezés segélyével a gőzt lehetőleg gazdaságosan lehet túlhevíteni. Ezt oly módon érjük el, hogy a gőzt egy sor csőalakú fémes fölület mentén vezetjük, a nélkül, hogy evvel túlságos nagy súrlódási ellenállás föllépésére adnánk okot, minek következtében a nagy mértékben elosztott gőzzel lehetőleg nagy fűtőfölületre talál. A túlhevítőt képező csöveket vagy a főtüzelésnek füstgázai fűtik, mielőtt ezek a kéménybe jutnának, vagy pedig egy külön tüzelés szolgál erre a czélra, úgy hogy a hő lehetőleg egyenletesen osztatik el. A találmány fontos ismérve az, hogy a tágas csövek, melyekben a számos szűkebb csövek el vannak helyezve, közvetlenül veszik föl a hőt és azt a vezetőképességük következtében adják át a gőznek. A csatolt rajz 1. ábrája egy ily módon berendezett túlhevítőt ábrázol, a 2. ábra az ehhez tartozó fölülnézet, melyen a csövek és a gőzgyüjtő kapcsolata is látható, míg a 3. ábra az elosztókon alkalmazott gyűjtők homloknézete, a 4. ábra a túlhevítő egy kiviteli módozatát mutatja be, melynél a túlhevítőt kígyós -csövek képezik, az 5. ábra a 4. ábrához tartozó fölülnézet, a 6. ábra a megfelelő homloknézet, a 7. ábra a csőköteg egy csövének nagyobb méretben rajzolt hosszmetszete, a 8. ábra a megfelelő keresztmetszet. A túlhevítő lényegében véve több elemí bői áll, melyek mindegyikét a (b) csőtoldattal ellátott (a) gőzelosztó képezi. A (b) csőtoldaton jut be a gőz a túlhevítőbe. Az (a) gőzelosztón kúpos csatlakozó fölületek és a (d) kapcsoló rudak segélyével több (e) elosztó van megerősítve. Mindegyik elosztónak számos (f) csöve van, melyek abba be vannak csavarva és azon ellencsavarházak segélyével rögzítve. Az (f) csövek belsejében egy-egy kisebb (h) fémcsövek által képezett köteg foglal helyet (7. és 8. ábra), mely csövek egész hosszúkon föl vannak hasítva és egymással szemben csavarolás által rögzítve. Az (f) csövek egy-egy (i) gyűjtővel közlekednek. | A megrajzolt példán egy-egy elemet három-három, egyenként hat-hat (f) csőből I álló csősor képezi, mely (f) csövek mind-