21098. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gőzgép
A 11. ábra a kifuvott gőz kondenzálására és a kondenzált víznek a kazánba való bevezetésére szolgáló berendezést tünteti föl. A (2) gépállvány (1) csapágyaiban (1. ábra) a (3) tengely van ágyazva, melyre az (5) gőzkerék (4) agya (3. ábra) van ráékelve. Ezen kerék az esetleg két részből készült és esetleg áttörésekkel ellátott (6) korongból áll, melyben a (8) nyomó elemek hordására szolgáló (7) koszorúk vannak kiképezve. A (6) korong a (7) koszorúkon kissé kinyúlik és vagy mint a rajz fölső részén látható, a középső (9) kerületi horonnyal vagy, mint a rajz alsó részénél, a két oldalas (90) kerületi horonnyal van ellátva, a hol is a szerint, a mint a (7) koszorúkra a 4. vagy 5. ábrában föltüntetett nyomó elemeket szereljük, a középső (9), illetve az oldalas (90) hornyok jönnek alkalmazásba. Ha a középső (9) horonyt alkalmazzuk, akkor ebből két oldalt a rézsútos (10) öszszekötő hornyokat ágaztatjuk el, melyek a 7. ábrán látható módon egymáshoz képest el vannak tolva. A (8) nyomó elemeket a (7) koszorúkon (3. ábra) szorosan egymás mellett és két sorban helyezzük el, még pedig akként, hogy belső lapjaik a (6) keréknek a (7) koszorúkon túlnyúló részéhez hozzáfekszenek. A (8) nyomó elemek (4. és 5. ábra) letompított négjélű ék alakjával bírnak és csak annyiban térnek el ez alaktól, hogy alsó (11) lapjaik görbületi fölületeket képeznek, melyek pontosan a gőzkerék (7) koszorúira illenek, míg fölső lapjaik görbületi fölületekként vannak kiképezve, a 3. ábrán látható módon a gőzkerék közepe felé emelkedő lejtőt képeznek, még pedig oly czélból, hogy az őket körülvevő (13) tömítő gyűrűt könnyebben szerelhessük. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a nyomó elemek azon az oldalon, mely a szerelésnél a gőzkerék (6) korongja felé fordítandó a (14) horonnyal bírnak. Ezen horony a gőz vezetésére szolgál és a nyomó elem (15) lapján kiképezett vájattal közlekedik, mely három oldalon a keskeny (16) szegélyekkel van körülvéve. A (15) lappal szemben fekvő (18) lap teljesen sík. Az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (14) horony helyett a rézsútos (140) furat van elrendezve, mely a nyomó elem egyik oldalától a (15) vájatig terjed. Ezen foganatosításnál a (16) szegélyek a (15) vájatot négy oldalról veszik körül és a befelé álló (16) szegélyben a kis (17) áttörés van elrendezve, mely később leírandó módon a gőz kiáramoltatására szolgál. Akár már most a 4. akár az 5. ábrában föltüntetett nyomó elemeket alkalmazzuk, ezeket tetszőleges számban akként erősítjük meg a gőzkerék (7) koszorúin, hogy a (14) horonnyal vagy a (140) furattal ellátott oldalak a (6) korong felé néznek (3. ábra) és hogy minden (15) oldal vájata a következő elem (18) sík oldala által a 6. ábrán látható módon elfödetik, miáltal két-két elem között egy teljesen elkülönített czella keletkezik. A nyomó elemek és a (6) korong kerülete között megmaradó térben a czélszerúen két részből álló (19) gyűrű van elrendezve (3. ábra), mely az őt befogadó térbe pontosan bele van csiszolva és a gőzkerék forgásában nem vesz részt, hanem szilárdan a keretalakú (20) tartóra (9. ábra) van ágyazva, mely az 1. ábrában látható módon a (21) részek segélyével a (2) gépállvánnyal lehetőleg erősen össze van kötve. A (19) gyűrűnek, melynek föladata, hogy a gőztér gyanánt szolgáló (9), illetve (90) hornyot, ill. hornyokat a kerék egész kerületén fölülről elzárja, igen pontosan kell a nyomó elemek közötti térbe beillenie, hogy számbavehető súrlódást ne idézzen elő, e mellett azonban az említett hornyokat lehetőleg tömítően zárja. A gyűrű tehát a hatásos gőzteret elzárja és a gőzhengert helyettesíti. A nyomó elemekben elrendezett (14), illetve (140) hornyok illetve furatok oly magasságban vannak, hogy azok a középső (9) horonyból elágazó (10) összekötő hornyokkal, illetve az oldalas (90) hornyokkal közlekednek és így ezen hornyokon át gőzzel tápláltatnak, mihelyt a gőzvezetéket megnyitjuk. A szorosan egymás mellé szerelt nyomó elemek közti álló hézagok biztos tömítése czéljából a nyomó tlemeket fölülről
