21098. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gőzgép
a (13) tömítő gyűrűvel (3. ábra), oldalt pedig a (22) tömítő gyűrűvel vesszük körül. A gőzterek további tömítése egy a (19) gyűrűre húzott czélszerűen kétrészű (23) öv segélyével történik, melynek részei a 9. ábrán látható módon a (24) állító csavar segélyével vannak egymással összekötve, míg az alsó öv végek a (20) tartóval állanak szilárd összeköttetésben. A 4. ábrán föltüntetett nyomó elemek alkalmazásánál, mely esetben, mint azt már említettük, a (6) korongban csak a középső (9) horony van elrendezve, a gőz a (23) övnek, valamint a (19) gyűrűnek egy furatán átjáró (25) fúvókán keresztül a (9) horonyba áramlik, melyből az az oldalt elágazó (10) összekötő hornyokon át a (14) hornyokba és ezeken keresztül a nyomó elemek között (15) vájatok által képezett czellákba nyomul és ezáltal a gőzkereket forgásba hozza. Az 5. ábrában föltüntetett czellák alkalmazásánál. mely esetben a (6) kerékkorong két oldalas (90) horonnyal bír, a (25) fúvókának kettős szájrésszel kell bírnia vagy pedig mindegyik (90) horony számára külön fúvókát kell elrendeznünk. A gőz mindkét esetbeu a (90) hornyokból közvetlenül a (140) furatokba áramlik és az imént említett módon hat. A szándékolt hatás azonban, ha az ellenkezőről nem gondoskodnánk, nem volna elérhető, mivel a gőz a gőzkerék kerületi hornyain átáramolna és a fuvókához visszatérne. A fúvóka előtt tehát egy gőzzáró szerkezetet kell elrendezni és egyszersmind a gőz kifuvásáról is kell gondoskodnunk. Ezen föltételeknek következőképen felelünk meg: A gőz elzárása a középső (9) horony elrendezése esetében az ebben ágyazott (27) ék segélyével történik (9. ábra), mely, mint azt a 7. ábrából láthatjuk, a horony egész harántmetszetét kitölti, élével pedig a gőz áramlási irányával ellenkező irányba nyúl és megakadályozza, hogy a gőz a (25) fuvókához visszaáramoljék. Ha a gőzkerékben két (90) horony van alkalmazva, akkor a 8. ábrában látható módon mindegyik horonyban egy egy (27) külön éket rendezünk el. Hogy a kifuvás ezen gőzzáró szerkezet daczára lehetséges legyen, a (19) gyűrű a (27) ék, illetve ékek és a (25) fúvóka között mindkét oldalán (28) vájatokkal (9. ábra) van ellátva, melyek a 3. ábrában föltüntetett alakkal bírnak. Könnyen megérthető már most, hogy a nyomó elemek ezen vájatok előtt való elhaladásuknál tehermentesíttetaek és ezen a helyen a gőzt, mely a közöttük képezett czellákban foglaltatik, kibocsátják. A 4. ábrán föltüntetett nyomó elemek alkalmazásánál a gőz a nyomó elemekuek a (16) szegéllyel el nem látott oldalán áramlik ki, míg az 5. ábra szerinti nyomó elemeknél a gőz a (17) áttörésen át távozik, mihelyt ez a (19) gyűrű (28) vájata előtt elhalad. A vájat hosszának megfelelően egyszerre egy vagy több nyomó elem tehermentesíthető ; ezen vájatok hosszát a gyakorlatban mindig a viszonyokhoz mérten fogjuk meghatározni. A kifűvott gőz a (28) vájatok alatt elrendezett (29) tartályon keresztül (9. ábra) a (30) kondenzátorba áramlik, mely egy a kondenzált víz fölvételére szolgáló (31) gyűjtő tartállyal közlekedik (11. ábra). A (30) kondenzátor a rajzon föl nem tüntetett szivattyúval áll összeköttetésben, mely hideg vizet nyom a kondenzátorba. Az ezen vízbevezetés következtében keletkező kondenzált víz a szivattyú által beszorított vízzel együtt a (31) gyűjtő tartályba jut és innen részben a gőzkazánba, részben pedig egy hűtő szerkezeten át újbóli fölhasználás czéljából az imént említett szivattyúba vezettetik. A 10. ábrában a nyomó elemeknek egy módosított foganatosítási alakja van föltüntetve ; a módosítás abban áll, hogy a nyomó elemek mindkét, egymással szemben fekvő oldalukon vannak (15) vájatokkal ellátva, a hol is az egyik vájat, mint az az ábrán föl van tüntetve, trapezalakú harántmetszettel bír, míg a másik vájat, mely a (140) furattal közlekedik, a már ismertetett módon van kiképezve. Ezen foganatosítási alaknál két-két nyomó elem között egy tömítően záró (32) lemezt rendezünk el, melynek középső (33) furatán át a két szomszédos (15)
