21066. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus mótor

Megjelent 1901. évi április lió 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21066. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Hydraulikus mótor. GELLY JÓZSEF KÁROLY GYÁROS PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 7-ike Jelen találmány tárgya egy hydraulikus mótor, mely mindenféle vezérmű nélkül működvén, igen egyszerű és amely úgy álló, mint ferde és fekvő helyzetben vihető ki. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy álló elrendezésű, a 2. ábra pedig egy fekvő elrendezésű mótor középhosszmetszetét tüntetik föl. A mótor mindegyik esetben egy (a) hengerből áll, a melynek egyik vége teljesen nyilt és ebbe folyik a fölső (b) csatornának állandó vízszinben tartott hajtó vize, míg a másik vége egy (c) födéllel van elzárva, a melyhez a szabad folyású (e) vízbe egynéhány czentiméternyire benyúló (d) cső van erősítve. A készülék tengelyében egy mozgó (f) rúd van elrendezve, a mely a keresztalakban megerősített (g és h) csapágyakban nyeri vezetését, a melyek közül, az egyik, az (a) henger fölső nyitott részében, a másik pedig a (d) cső fölső részében van megerősítve. Az (f) rúdra, az (a) henger belsejében a fából vagy fémből való (i) dugattyú van erősítve, a mely oly csonkakúp alakkal bír, melynek átmérője kisebb, mint a henger belső átmérője, úgy hogy a hengerpalást belseje és az (i) dugattyú kerülete között egy körgyűrűrész marad fönn, a víz keresztül folyására. Az (i) dugattyú és a (h) csapágy között egy (j) spirálrúgó van alkalmazva, a mely fölül, az (i) dugattyú alatt egy rugalmas, az (f) rúdra erősített (k) ütközőre támaszkodik. A (j) rúgó arra szolgál, hogy egyrészt az (i) dugattyút kezdő helyzetében tartsa, illetve, hogy azt ebbe a helyzetbe visszahozza, másrészt azonban arra, hogy az (i) dugattyúnak a (c) födőhöz való ütődését gyöngítse. A leírt berendezésnek működése a következő: Föltétel, hogy a forrás, folyó vagy hasonló által táplált, (b) csatornában lévő víz, állandóan oly magasságban tartaíik, hogy az (a) henger fölső nyitott vége fölött mindig egy bizonyos magasságú vízoszlop legyen. Ha most az (i) dugattyú a rajzban vázolt helyzetben van, akkor először a víz, a belső palást és a dugattyú között lévő szabad körgyűrű fölületén lassan átfolyik, hogy a (d) csövön át a szabad folyású (e) vízbe jusson. De a folyadék oszlop folyási sebessége mindinkább nagyobbodik, míg végre a sülyedő víz mennyisége elég nagy arra, hogy a motort mozgásba hozza, a midőn is a (d) cső mint egy szifon működik. Ezen pillanatban ugyanis, a (d) csőben sülyedő folyadékoszlop következtében előálló