21010. lajstromszámú szabadalom • Kormánymű vezető nélküli fölvonó berendezéshez

vezetéket alkalmazzunk, melyek az áramot a fővezetékből a mozgó indítóba és onnan a fix motorhoz vezetik. Ez a szokatlan be­rendezés tehát csak ott alkalmazható, a hol a kontaktus vezetéknél elkerülhetetlen szikrák nem okoznak tűzveszedelmet. Ekkor az indító önműködő mozgása egyszerűen úgy érhető el, hogy a fölvonó aknájában vezető sineket alkalmazunk, melyekre az indító tengelvével összekötött görgős eme­lők fekszenek. Ilyen vezető sinek alkalmazásánál az emelet beállítása, egyszerűen az által ér­hető el, hogy annyi kikapcsoló sínt alkal­mazunk, a hány emelet van és az indító görgős kikapcsoló emelőjét mindenkor azon kikapcsoló síure állítjuk be, melynek csak a kívánt emeleten van a görgős emelet megfogó és holtállásba vivő ütközője. Míg a szerkezetnél minden emelethez külön kikapcsoló sínen elhelyezett külön kikapcsoló ütköző szükséges, addig az ösz­szes bekapcsoló ütközők egyetlenegy be­kapcsoló sínen egyesíthetők. Az új berendezésnek egy további ismérve az, hogy az indító két részre van bontva, az átkapcsolóra és a tulajdonképeni indí­tóra. Ez a megosztás magában véve isme­retes és a tulajdonképeni újdonság a két rész működtetésében keresendő, a mennyiben az átkapcsolót kézzel működtetjük és a motorhoz csak annyi áramot vezet, a mely­nek hatása alatt még nem indul. Az át­kapcsoló kikapcsolása ellenben önműködően egy fölvonó aknában elhelyezett és az indító működtetésére és az előtét ellen­állás be- és kikapcsolására szolgáló vezető sínhez hasonló vezető sín van alkalmazva. Ily kormánymű példaképen a csatolt rajz­lapon látható, nevezetesen az 1. ábra a kormánymű elölnézete ; a 2. ábra fölülnézete és a 3. ábra kapcsolási sémája. Az (a) görgős kikapcsoló emelő a hossz­irányban eltolható (b) tengelyre van föl­ékelve, mellyel az indító (d) kapcsoló hen­gere oly módon van összekötve, hogy a görgős kikapcsoló emelő forgásában részt venni kénytelen, a nélkül, hogy annak el­tolódásában is részt venne. Annak meg­felelően, hogy az indító az átkapcsolóra és a tulajdonképen indítóra van osztva, a (b) tengely is meg van osztva és míg az (a) görgős kikapcsoló emelő az említett ten­gelynek az indítóhoz tartozó részével me­reven össze van kötve, úgy hogy az indító is részt vesz a görgős kikapcsoló emelő forgásában, addig a (b) tengelynek az át­kapcsolóhoz tartozó része csak oly módon vau a kikapcsoló emelővel összekötve, hogy a kettőt egyidejűleg lehessen eltolni, de hogy egymástól függetlenül foroghassanak. Az (f) átkapcsoló forgatását, mint azt már említettük, kézzel végezzük, még pedig a (c) fogantyú segélyével, mely egyúttal a tengelynek hosszirányban való eltolására is szolgál. A fölvonó aknában a be- és kikapcso­lásra szolgáló vezetősínek vannak elhe­lyezve, még pedig minden emelethez egy­egy külön (l1 1" lm ) kikapcsoló sín szol­gál, míg a bekapcsolás czéljából csak egy (m) bekapcsoló sín van alkalmazva. Az utóbbinak tehát minden emeleten egy-egy kihajlása van, miután az indulásnak, illető­leg bekapcsolásnak minden emeleten lehet­ségesnek kell lennie, míg a kikapcsoló sín­nek csak a megfelelő emeleten van kihaj­lása, hogy az (a) görgős kikapcsoló emelő eltolásával azt az emeletet, melyen a föl­vonó szekrénynek meg kell állania, megha­tározhassuk. Az (e) görgős emelőnek, mely az (m) bekapcsoló sínre fekszik (lásd a 2. ábrát), nem kell eltolhatónak lennie, hanem az indító kapcsoló hengerével egyszerűen mereven van összekötve. Minthogy az indí­tót bekapcsolásánál ellenkező értelemben kell forgatni, mint kikapcsolásánál, a be-és kikapcsoló sinek kihajlásai görbületének is ellenkezőknek kell lenniök. A megrajzolt kiviteli módozatnál az (e) kikapcsoló emelő az (m) sín belső oldalára fekszik, míg az (a) emelő az egyik vagy másik kikapcsoló sín külső fölületére támaszkodik. Az átkapcsoló bekapcsolását, mint azt már említettük, a (e) fogantyúnak a menet­iránynak megfelelően föl- vagy lefelé tör­ténő elfordításával érjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom