21010. lajstromszámú szabadalom • Kormánymű vezető nélküli fölvonó berendezéshez
— 3 — Ennek következtében az (f) henger tengelye egy bizonyos szöggel elfordul, még pedig annyira, hogy az (i) kilincs az átkapcsoló henger tengelyén lévő (g) kilincskerék következő fogközébe fogódzik. A kilincskerékre hat még a (h) rúgó is, mely oly módon van kiképezve, hogy a hengert a nyugalmi helyzetbe törekedjék visszavezetni, tekintet nélkül arra, hogy a hengert előbb föl- vagy lefelé forgattuk-e. Az említett (i) kilincs tengelyén egy görgővel ellátott (k) ütköző van alkalmazva, mely az (a) kikapcsoló emelővel jön érintkezésbe, ha azt az egyik vagy másik vezető sín kihajlása elforgatta. Amint ez megtörtént, az (i) kilincs kiemelkedik a (g) kilincskerék fogközéből, úgy hogy a kerék a (h) rúgó hatása alatt a zérus helyzetbe térhet vissza. Egy menet teljes lefolyása a következő: A fölvonót használó egyén a (b) fogantyús tengelyt azon kikapcsoló sínig tolja el, mely sín a kivánt emeletnek felel meg. Azután a fogantyús tengelyt a kivánt menetirány értelmében föl- vagy lefelé elfordítja és ezzel az átkapcsolót működésbe hozza. A mótor csak lassan indul meg és a fölvonót mozgásba hozza. Az (e) görgős bekapcsoló emelőt a bekapcsoló sín már most teljesen üzemre állítja be. Kevéssel a beállított emelet előtt a kikapcsoló görgős kapcsolót a megfelelő (1) kapcsoló sín ütközője megragadja és kezdeti helyezetébe viszi vissza. E mozgás utolsó pillanatába tér vissza. A kikapcsolósinek ütközőinek alakítása által a szerkesztő igen egyszerűen tetszése szerint választhatja az indulás, illetve megállás lefolyását. Ha pl. ezeket az ütközőket lépcsőszerűen képezi ki, az indulás kis sebességgel kezdődhetik, mely sebesség azután fokozódik, pl. annak következtében, hogy a mótor mágneses mezeje gyöngül. Ha a föntebb leírt kormányművel fölszerelt fölvonó berendezést vezető vezeti, az indítás, illetve a megállítás pontosan szabályozott volt, a miatt jóval nagyobb sebesség engedhető meg, mintha minden a vezető belátásától függne. | Az egyes részletek a legkülönbözőbb módon alakíthatók. így pl. az eddigi föltevés, tői eltérően a görgős emelőnek nem kell eltolhatónak lennie, lianem annyi (a1 a1 1 . . .) görgő emelő alkalmazható, ahány l1 1" . . . kikapcsoló sín alkalmazva, mikor elégséges, ha egy eltolható ütközőt alkalmazunk, mely az egyik vagy másik görgős emelővel hoz-I ható kapcsolatba. (4. ábra) Ebben az esetben a bekapcsoló görgős emelő teljesen el is maradhat, de ekkor minden görgős emelő mellett a kikapcsoló sinen kívül egy-egy bekapcsoló sint is kell elhelyezni. A kormánymű tengelyét természetesen nemcsak vízszintes, hanem függélyes helyzetben is lehet ágyazni, ekkor az emelőn ' csak egy (p) görgőt kell eltolni, hogy az (o) emelőt az egyik vagy másik kikapcsoló sínnel hozzuk kapcsolatba. (5. ábra.) A görgős emelő helyett a többi szerkezeti rész megváltoztatása nélkül egy (r) görgőt viselő (q) csapot is lehet alkalmazni, melyet a kikapcsoló sín tol el (6 ábra). Az átkapcsolónak a görgős emelő segélyével történő működtetésénél nem kell okvetlenül a leírt zárókilincset alkalmazni, ugyanazt érjük el akkor is, ha az átkapcsoló (s) tengelyére egy (t) kettős exczentert ékelünk, (7. ábra) melyet az (e) görgős emelő egy (u) karja megfog, ha az átkapcsoló automatikusan a holt állásába vitetik vissza. Hogy az emelőt, beállítást és a bekapcsolást egyetlen fogantyú segélyével lehet végezni, az kellemes, de egyáltalában nem szükséges, lehet igen természetesen a két műveletet két külön (cl c'2) fogantyúval is végezni, mint az a 7. ábrán látható. A leírt kormányművet bármely szerkezetnél lehet alkalmazni, így egyaránt használható egyen- és forgatóáram esetében, de forgató árammal az amúgy is hátrányos kontaktusvezetékek száma még inkább nagyobbodnék. Eme lényegtelen külső különbségekkel szemben mindig föllelhetők a következő lényeges ismérvek : 1. Az indító a fölvonószekrényben van
