20959. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóknak viaszból vagy hasonló anyagokból való előállítására szolgáló gép

cséren vagy kerekítő-gyűrün át (k) szekrénybe vezettetnek, mely nincs fűtőkészülékkel fölszerelve, hogy benne a fonalat körülvevő anyag a szükséges szilárdságot vehesse föl. Midőn a fonalak ezen (k) szekrényt elhagyják, egy másik (kl) gyűrűn haladnak keresztül, mely egy (1) gőzcsövecske, vagy melegítőláng által kissé fölmelegíttetik, azon czélból, hogy a viaszszál a méretezés mellett egyszersmind kellő simaságot is nyerjen. Innen a korábbi fonalakból alakult viaszszálak (c) hűtőszekrénybe lépnek (2. ábra), melybe egy ventilátor hidegebb levegőáramot vezet. Azután a viaszszálak az (a) állványhoz csatlakozó (al) állvány felé haladnak (3. ábra) és az (al) állvány mindkét oldalán (a2) síneken futó végtelen csuklós (p) lánczokban forgathatóan ágyazott (x) pálczákra feküsznek, melyek fölső oldalukon (xl) csiptetőrúgóval vannak ellátva. Ezen csiptetőrúgót (t) sarnir kapcsolja öszsze (x) pálczával (5. ábra) és a rugónak ezen sarnirral átellenes vége a (x) pálczán elhelyezett (x2) csappanó zár segélyével erősen a pálczára szorítható. Ezen (x) pálcza (xl) csiptetőrúgóval együtt a viaszszalagnak lecsiptetésére és tovavezetésére szolgál. A 3.. 4. és 5. ábrákon az (x) pálczáktól elálló (kl) csiptetőrúgók látszanak. Tovább haladva (xl) rúgók (x) palczán elrendezett (x2) csappanó záraikba csappannak be és ez által a viaszszálak szilárdan tartását eszközlik. Az (xl) csiptetőrúgók lenyomása a (v, vl, v2) emeltyűrudazat és (v8) fogó segélyével történik (5. ábra), mely utóbbi az (s) géptengellyel öszszekapcsolt (v3, v4, v5, v6) hajtás által szakaszosan mozgattatik. Hasonló zárószerkezet van alkalmazva az állványnak azon pontján is, hol a pálczák lefelé mozgásukba mennek át. Miután a becsappanás megtörtént, az (x) rúdra csíptetett (e) viaszszálak egy metsző berendezéshez kerülnek, mely a 8. ábrán külön van ábrázolva s itt az előállítandó gyújtószálak kétszeres hoszszának megfelelő méret szerint szétvágatnak. A metsző berendezés áll egy fölső (A) és egy alsó (Al) késből (8. ábra), melyek egymással szemben vezettetnek. A fölső (A) kés fülalakú s esetleg ferdén állítható (A3) vezetékkel bír. Ez utóbbinak czélja jobb metszést előidézni, mint a kés egyenes vezetése által lehetséges volna. A metsző-berendezés hajtószerkezete az (A4) görbített tárcsákból ál', melyek az (s) géptengely által működtetve, az (A, Al) kések emelését és sülyesztését eszközlik az (A5) emeltyűk segély-ével. A fölső emeltyűk (a3) tartó segélyével a gépállványon vannak megerősítve. A kések föl- és lefelé történő mozgása oly módon van berendezve, hogy a késeknek két-két (x) szállítópálcza közötti térbe kell benyomulniok s ennek következtében a viaszszálak a gyújtó kétszeres hosszával egyenlő darabokra vágatnak szét. Ezen darabokat, miután a gépen kellőleg elkészíttettek, egy a géppel összeköttetésben nem álló metszőkészűlék segélyével két gyújtóvá lehet szétvágni. A két gyújtószál hosszának megfelelő hosszúságúra vágott viaszszálak most már az (a2) síneken futó (p) lánczok és az ezekben forgathatólag ágyazott s a szálakat tartó (x) pálczák további mozgása által egy (r) tartányhoz vezettetnek (3. ábra), mely a gyújtófejek előállításához szükséges anyagot tartalmazza, miután előbb az (x) pálczák egyik (x5) csapjuknak (z) ütközőszöghöz való nyomódása folytán egy negyed fordulatot tettek (7. ábra). A (z) ütköző peczek ugyanis az (y) sínben szilárd helyzettel bír (7., 11. és 12. ábrák) s a tovamozgó (p) lánczban forgathatólag beágyazott (x) pálczák (x4) vezető fejüknek egyik (x5) csapjával a (z) íitköző-peczekhez ütődnek s annak ellenállása folytán egy negyed fordulatot tesznek, miközben a vezető-fej megfelelő éle (yl) kiinetszésbe fekszik. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen ütközés nélkül a pálczák nem foroghatnak el, mert (x4) fejeik az (y) síneken pontos vezetéssel bírnak, mely sínek azon helyeken, hol a pálczáknak el kell fordulniok, (z) ütközőpeczekkel és (yl) kimetszéssel vannak ellátva (5. és 7. ábra).