20900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zink, kadmium antimon vagy higany tartalmú érczek földolgozására

rögtön szénmonoxyddá alakítja vissza. A* retortából kiáramló gáz- és gőzkeveréket egy a következőkben leírandó kondenzátorba vezetjük, melyben az összes fémgőzök kondenzálódnak és a megolvasztott zinkből álló fémfürdőt átjárván, megszűrődnek. A fémfürdőnek megtámadott fölületét valamely nem oxydáló vagy neutrális anyaggal, előnyösen zinkchloriddal egyedül, vagy ennek maró alkálival és káliumtartarattal való keverékével födjük be. A gőzöket a fürdőn tetszőleges módon hajtjuk keresztül, pl. egy szivattyú vagy exhausztor segélyével; ezen czélra azonban maguknak a gőzöknek nyomását is fölhasználhatjuk úgy, hogy ekként a gőzök önmagukat hajtják át a fürdőn. Lehet továbbá ezen czélra a retorta másik végén kívülről beszorított szénnionoxydot is fölhasználni és a gőzöket több, a fürdőbe bemerülő csatornán át a fürdőbe szorítani úgy, hogy azok több részre osztatnak föl. A mellékelt rajzban ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezés néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az olvasztó kemenczének függélyes metszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának I—I vonala szerint. A 3. ábra a fúvókák táján ejtett vízszintes metszet. A 4. ábra a kondenzátorral fölszerelt retorta egy részét metszetben tünteti föl. A 4. ábrában (y) a kezelendő (w) ércczel megtöltött retortát jelöli, melynek végén az (x) szén- vagy kokszréteg vau elhelyezve, melyen át a képződött gáz- és gőzkeverék a berajzolt nyíl irányában a függélyes (v) csatornákba jut és ezután az (1) fémfürdőn áramlik keresztül. A csatornák fölött kiképezett nyílás a (h) födél által tömítően van elzárva, (r) a lecsapoló nyílást jelöli, melyet addig, míg a zink a fürdőben a kellő magasságot el nem éri, zárva tartunk; mihelyt azonban a zink szintje a szükséges magasságot elérte, a dugót a lecsapoló nyílásból kihúzzuk és a zinket mindaddig kifolyatjuk, míg annak szintje a normális magasságot újból el nem éri. A zink az (n) fallal együtt szifónszerü zárást biztosít. Az (n) fal hőmérsékletének szabályozása czéljából, az ezen fal által képezett edénybe hűtő ill. melegítő médiumot adagolunk. Ha ezen kondenzáló készüléket, mint a jelen esetben retortával vagy duglyával alkalmazzuk, akkor azt megfelelő csuklókba akasztjuk, hogy az ekként a retorták' megtöltése vagy kiürítése czéljából kiakasztható legyen, ámbár a retortákat a másik oldal felől is megtöltlietjük, ill. kiüríthetjük. A zinkfürdő főleg a fémgőzök kondenzálására szolgál, a mit az említett függélyes csatornák is elősegítenek, a mennyiben azok a gáz- és gőzkeveréket több részre osztják föl és azt ezáltal a megolvasztott zinkkel benső érintkezésbe hozzák, a mikor is a megolvasztott zink a zinkgőzöket ép úgy kondenzálja, a mint a víz a hasonló módon hozzávezetett vízgőzöket. A nem kondenzálható gázokat a kondenzátor nyílásán át vagy a szabadba bocsátjuk, vagy alkalmas közegek segélyével további alkalmazás czéljából összegyűjtjük. A retorta végén elrendezett szén- vagy kokszréteg arra szolgál, hogy a gázokkal netalán összekeverődött széndioxydnak a fémfürdőbe való jutását megakadályozza. A jelen eljárásnak fúvó- vagy lángkemenczében vagy más szerkezetű kemenczében való foganatosításánál tetszőleges berendezésű kemenczét alkalmazhatunk a már leirt föltételeknek megfelelő módosításokkal; czélszerű a következőkben leírandó berendezéssel bíró kemenczét alkalmazni. A föltüntetett kemencze a vízzel hűtött fúvókás kemenczék rendszeréhez tartozik, a hol is (a) a hűtő csatornákat (l—3. ábrák) jelöli. A kemencze fölső része három szakaszra van fölosztva, melyek fölül a (t) adagoló ajtókkal (1. ábra) vannak ellátva. A középső szakaszba a körülbelül 100 rész kalczinált érczből és 50 rész szénből álló keveréket adagolunk, a szélső (c) szakaszokba pedig tüzelő anyagot, előnyösen kokszot vagy antliraczitot. Ezen kemencze vízszintes metszete négyszögletes alakkal bír, de kör- vagy egyéb alakú is lehet; a (c) szakaszokat esetleg nagyobb számban is rendezhetjük el és azokkal a (b) szakaszt