20900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zink, kadmium antimon vagy higany tartalmú érczek földolgozására

- 3 -minden oldalról körülvehetjük. A nyomó levegőt a (d) csöveken keresztül az (e) fúvókákhoz szorítjuk, melyek (f)-nél a vízzel hűtött köpenyen járnak át úgy, hogy a nyomó levegő mérsékelt nyomással nagy fölületre és számos fuvókára osztatik föl. A mi a két szélső szakaszban lévő anyagoszlopokat illeti, úgy ezek saját súlyuknál fogva és elégetésük mérvében folyton lefelé sülyednek úgy, hogy a (g) csatornák, valamint a fúvókák nyílása elé mindig friss anyag kerül, mely a fúvókákból kis sugarakban kiáramló levegőben, ezen fúvókák közeiéhen széndioxyddá ég el, mely a fölső anyagrétegekkel érintkezvén, szénmonoxyddá alakul. Ez utóbbi a kemencze közepe felé áramolva, a (b) szakaszból lesülyedő keverékkel bensőleg érintkezik, ezt redukálja és a fémet gőzzé alakítja át, mely a (c) szakaszokból lesülyedő, izzó anyagoszlopokon át rézsútosan fölfelé a (g) csatornákhoz és ezeken keresztül a kondenzátorokba áramlik, melyekben a fémfürdőbe hajtatván, kondenzálódik. Minthogy ezen kondenzátorok teljesen azonosak az előzőkben már leirt kondenzátorral, azért fölösleges azokat még egyszer leirni. A zinkérczekben változó mennyiségben előforduló más érezek vagy kéntartalmú anyagok, vagy azok, melyek némelykor folyósító vagy kénelvonó médiumok gyanánt alkalmaztatnak, különösen pedig a fémek, mint a réz, az ólom, az ón, a vas, az ezüst az arany és egyéb nem illó fémek a redukáló atmoszférában és a folyósítók jelenlétében szintén redukáltatnak ezen kemenczében és vagy fémdarabok, vagy rögök alakjában a kemenczének alsó (k) részében (2. ábra) gyűlnek össze, mely az (m, z) kibocsátó nyílásokkal és a salak eltávolítására szolgáló (j) nyílással van ellátva. Ha nem szükséges az érczkeverékhez mindjárt folyósító anyagokat adagolni, akkor ez utóbbiakat a (p) nyílásokon át juttatjuk a kemenczébe. A mint az ábrából látható, a kemencze fölső része az (s) oszlopokon nyugszik. Habár az előzőkben a zinknek érczeiből vagy ezeknek más érczekkel való keverékéből való kiválasztását irtuk le, belátható, hogy a jelen találmány tárgyát képező eljárás egyéb illó fémeknek, pl. antimonnak, higanynak, kadmiumnak stb. akár más nem illó fémek érczeivel kevert vagy nem kevert érczekből való kiválasztására is alkalmas. Ha ezen eljárást lángkemenczében akarjuk foganatosítani, akkor ezen czélra előnyösen a bejelentőnek 17,892. sz. szabadalmában leirt szerkezetet alkalmazhatjuk, de akkor ezen kemenczénél a rostély alatti teret elzárjuk úgy, hogy a fúvólevegőt lehessen alkalmazni vagy pedig a rostélyrudakból képezett rostély helyett apró nyílásokkal bíró rostélyt alkalmazunk és az elilló gőzöket az ezen szabadalom rajzaiban (g)nél látható nyílásokhoz hasonló nyílásokon keresztül hajtjuk a kondenzáló fémfürdőbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás zink-, kadmium-, antimon- vagy higany tartalmú érezek földolgozására, jellemezve az által, hogy az érczeket szabad oxygénnel való érintkezés megakadályozásával redukáljuk és az illó fémgőzöket ugyanoly megömlesztett fémből álló, kissé olvadási pontja fölötti hőmérsékleten tartott fürdőn való áthajtás által kondenzáljuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve az által, hogy az elillanó gőzöket és gázokat a kondenzálásra szolgáló fémfürdőhöz való útjában izzó szénen vezetjük keresztül. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnál az ércz-és tüzelőanyagkeveréknek egy czentrális zárt oszlopban a redukáló kamrába való lebocsátása, ezen oszlopot körülzáró tüzelőanyag oszlopának szintén az említett kamrába való levezetése és a levegőnek sok nyíláson át az izzó égési anyaghoz és ezen keresztül a kezelendő anyaghoz való fúvatása. 4. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy redukáló kamra alatt elrendezett (k) gyűjtő-