20818. lajstromszámú szabadalom • Központi kezelésű önműködő viharágyú-hálózat

lefolyó víz egy hangtölcsér oldalába benyúló (h3) csövecskében vezettetik el. A mozsárban lévő lőpor fölrobbantása alkalmával a hangtölcséren át rohanó gázok fölcsapják a csapóajtót az 1. ábrán szakadozott vonallal jelölt álló helyzetbe, a hol azt egy a hangtölcsér oldalán benyúló (hí) kampó mindaddig fogva tartja, míg a mozsárból az öszszes fejlődő gázok 'el nem távoztak. A (h4) kampó kikapcsolása és evvel a (hl) ajtó lebocsátása czéljából a hangtölcsér oldalán megfelelő tartókban vezetve egy függélyes (i) kikapcsoló rúd vau elrendezve (1. ábra), mely fölfelé mozogva, végével az (il) szögemeltyűt elforgatja és ez ismét a (h4) kampó kinyúló végét lenyomva, ez utóbbit a (hl) csapóajtóból kikapcsolja, Az (i) kikapcsoló rúd alsó végén levő (i2) csiga segélyével a (d) töltőkerék küllőire erősített (i3) szánkón gördül, mely a (d) töltőkerékkel együtt elfordulva, lejtőivel az (i) rudat fölemeli és ezáltal a (hí) kampót a (hl) csapóajtóból kikapcsolja. Az (i3) szánkó alakja a 3. ábrabeli nézetből látható. Az (i3) szánkó egy-egy lejtőjének az (iá) csiga alatt való elhaladása után az (i) rúd ismét lesülyed és a (hi) kampó is elfoglalja eredeti állását, hogy a következő lövésnél a csapóajtót ismét megfoghassa. Ugyancsak a behulló eső fölfogására és elvezetésére a (h) hangtölcséren egyenlő közökben lejtős (h5) csatornák vannak elrendezve, melyek a hangtölcsért körülveszik és legmélyebb pontjukon elrendezett (h6) szelepen át a fölfogott vizet a (h7) csövekbe vezetik. A (h6) szelep teste parafából vagy más kis fajsúlyú anyagból készül, hogy azt a nagyobb fajsúlyú víz fölemelhesse, míg a hangtölcséren átvonuló gázok a szelepet nyomásukkal elzárják. Hogy a hangtölcsérbe esetleg beütő villámcsapás a mozsárban levő lőport ne érhesse, a hangtölcsér oldaláról aránylag nagy keresztmetszetű jó vezetőből készült (h8) lábak vezetnek le az alapzathoz vagy egy a talajba beásott fémlemezhez. Ezen (h8) lábak a villámot elvezetik a mozsártól és így a lőport megvédik a váratlan fölrobbanástól. A hangtölcsérnek a (h8) lábak megerősítési helye alatti része tűzálló agyagkeverékből vagy valamely más rossz elektromos vezetőből készül, hogy a leszaladó villám itt nagyobb ellentállásra találjon, mint a (h8) lábakban. A (h8) lábak egyúttal az egész hangtölcsér tartására is szolgálnak. A (h) hangtölcsér természetesen több egymás fölé helyezett övből áll és ezen övek (z) szorítók segélyével oldhatóan vannak egymáshoz erősítve (lásd az 1. ábrán fölül), hogy az ágyúnak télire való leszerelése különös nehézséggel ne járjon. Ugyancsak a (d) töltőkerék (d6) csatornája fölé nyúlik a (d2) töltőcsészékkel egyenlő nyílással biró és ívalakú karimájával szorosan a (d6) csatorna fenekéhez hozzásimuló (k) töltőpapucs. Ezen (k) töltőpapucs a (h) hangtölcsértől a töltőkerék forgásával ellenkező irányban számított egytől tőcsészeköz távolságában van elrendezve, minek következtében a töltőkerék nyugalmi helyzeténél a (k) töltőpapucs alatt is egy (d2) töltőcsésze foglal helyet, hogy itt lőporral teljék meg. A (k) töltőpapucs folytatását fölfelé a (kl) lőportartóba torkolló (k2) csatorna képezi, melyen át a lőpor a töltőcsészékbe jut. A (d) töltőkerék alsó oldalán a (k) töltőpapucs karimájával szemben egy hasonlókép ívalakú és a.töltőkerék alsó színéhez szorosan hozzásimuló (1) töltőfenék van, mely ívalakban egészen a (bl) födőlemezig nyúlva, végével ennek egy párkányára támaszkodik (2. ábra) és a töltőkerék el forgása alkalmával a lőporral telt töltőcsészéket egész a födőlemezre való haladásukig alul elzárja. A 6. ábrán vonalos rajzban van föltiintetve a viharágyúhálózat központja és a hálózat egy ágyúja. A központot egy kimagasló helyen emelt toronyszerű (m) épület képezi. Az épület belsejében egy (n) asztalon föl van rajzolva az egész viharágyúhálózat a valóságnak megfelelő viszonylagos helyzetben és pedig oly módon, hogy minden viharágyú helyét egy-egy közönséges villamos (p) zárógomb (taster) jelöli. Az épület külső oldalán vannak a viharágyúk jelfogóinak megfelelő jeladók elrendezve. A rajzon (o) egy ily jeladót képvi-