20818. lajstromszámú szabadalom • Központi kezelésű önműködő viharágyú-hálózat

ábra). Ezen (d) töltőkerék, mely fölülnézet­ben az 5. ábrán látható, négy vagy több egyenlő közökben elrendezett alul és fölül nyitott (d2) töltőcsészével van ellátva. A (d) töltőkerék elforgása alkalmával alsó föliile­tével a (bl) fedőlemezen csúszik és a (dl) tengely oly távolságban van a mozsáráll­ványtól elrendezve, hogy a töltőkerék el­forgása alkalmával annak (d2) töltöcsészéi pontosan a mozsár és a födőlemez furatai fölött haladjanak el. A (dl) tengely alsó részére szerelt (d3) kúpkerékbe kapaszkodik a vízszintes (e) tengely végén ülő (e3) fo­gaskerék, míg ugyanezen (e) tengely másik végére ékelt (e2) homlokkerék egy az (f) tengelyre lazán helyezett nagyobb (f2) hom­lokkerékbe kapaszkodik (1. ábra). Az (f2) homlokkerék mellett szilárdan az (f) ten­gelyre van ékelve az (fl) kötéldob, melyre egy nagyobb súlyt hordó kötél tekerődzik föl. Az (f) tengely (f3) vége négyszögletes hasábalakra van kiképezve, hogy egy meg­felelő kulcs ráhelyezésével a tengelyt el­forgathassuk és a dobra föltekerődző kö­tél segélyével az ennek végére akasztott súlyt fölhúzhassuk. Az (fl) dob a ten­gelyre lazán helyezett (f2) fogaskerékkel kilincsmü segélyével oly módon van össze­kötve, hogy a kötélnek föltekerődzése vagyis a súlynak fölhúzása alkalmával az (f2) fogas­kerék nem fordul el, míg ellenben a lesü­lyedő súly által ellenkező irányban forga­tott (fl) dob az (f2) fogaskereket is magá­val viszi, mely azután az (e2) fogaskerék, (e) tengely és (e3 d3) kúpkerekek közvetí­tésével a (dl) tengelyt és az ezen ülő (d) töltőkereket is forgásba hozza. Hogy azon­ban a kötélre akasztott súlynak folytonos lesülyedése és így a (d) töltőkeréknek ál­landó forgása megakadályoztassák, a mo­zsárállvány befelé néző oldalára ágyazott függélyes (g) zár van alkalmazva (1. ábra). A (d) töltőkerék alsó fölületén mindegyik (d2) töltőcsésze mellett egy-egy (d4) furat van készítve, melybe a (g) zár fölső vége benyúlva, a töltőkereket rögzíti és annak elforgását megakadályozza. A (g) zárat egy reája helyezett (gl) csavarrúgó állandóan fölfelé szorítja, minek következtében a sza­baddá tett (d) töltőkerék minden alkalom­mal csak egy töltőcsésze-közzel fordulhat el, mert a (g) zár a legelső töltőcsésze mö­gött lévő (d4) furatba beugrik. Ugyanezen oknál fogva a (d) töltőkerék nyugalmi hely­zeténél a (d2) töltőcsészék egyike pontosan az (a) mozsár furatának folytatásában foglal hetyet. A (g) zárnak a töltőkerékből való kikapcsolása czéljából az (a) mozsár alsó végéhez egy (a4) könyök van erősítve (1. ábra), mely a mozsár lefelé való haladása alkalmával lenyomja a (g) zárat (g2) pecz­kénél fogva, A (g) zár alsó része rúgónak van kiképezve és (g3) peczkével a (dl) ten­gelyre ékelt (d5) csillag külső oldalához támaszkodik (1. ábra). Ezen (d5) csillagot, mint az a 4. ábrabeli nézetből is látható, lényegében négy külön ülő, egymástól külön­álló szegment alkotja, mely a mozsár által lenyomott (g) zárat (g3) peczkénél fogva kikapcsolva tartja, minthogy a (g) zár alsó végének rugalmas volta folytán a (g3) pe­czek lefelé haladva beugrik a (d5) csillag széle alá. A (g) zár azonban csakis addig marad kikapcsolva, míg a súly által for­gásba hozott (dl) tengellyel együtt elfor­duló (do) csillag illető szegmentje a (g3) peczek fölött elhalad, melynek elhaladása után a szabaddá lett (g) zárat a (gl) rúgó ismét fölnyomja az éppen fölötte levő (d4) furatba. A (d) töltőkerék fölött pontosan a a mozsár furatának középvonalában van elrendezve a körülbelül 5 méter magas­ságra fölnyúló (h) hangtölcsér. Ezen hang­tölcsér alsó része belenyúlik a (d) töltőkerék fölső sziliébe vájt köralakú (d6) csatornába és közvetlen folytatását képezi a mozsár furata fölött lévő (d2) töltőcsészének. A (h) hangtölcsér fölfelé kiszélesedik és az egész viharágyút körülvevő sátor födelén átnyúlva, a szabadban végződik. A mozsárban lévő lőpornak esőtől és más behulló tisztátlan­ságoktói való megvédésére a hangtölcsér belsejében egy (hl) csapóajtó van elrendezve, mely vízszintes csapok körül elfordulva, a hangtölcsér belső oldalához erősített (h2) párkányra támaszkodik. A lehulló eső le­vezetése czéljából a (hl) csapóajtó lejtősen fekszik, szélei föl vannak hajlítva és a róla

Next

/
Oldalképek
Tartalom