20721. lajstromszámú szabadalom • Gép szalmatokok előállítására

horgok alá nyomjuk, rögzítjük (5. ábra). Hu ez megtörtént, a (92) lábítót lenyomjuk, ennek következtében a (89) hajtogató sín a (95) sín felé tolatik és a szalmaszálak egyik fele azok másik felére hajlíttatik (1. a 6. ábrát), minek megtörténte után a (89) hajtogatósín, a (90) szögemelő, a (91) rúd, valamint a (92) lábító a (93) rúgó hatása alatt az eredeti állásába tér vissza. Ezután a fogóalakú csíptető (102) alsó szára a mun­kaasztal (101) hosszanti hornyába tolatik, miközben a másik (104) szár természetesen kinyílik, úgy hogy ez a szalmaszárak fölött feküdjék. Most már elzárjuk a csíptetőt az által, hogy szárait egymás felé nyomjuk, a (102) szár (106) záróorrát a (104) szár ki­vágásába fektetjük, minek következtében a réteget képező szalmaszárak a leírt hely­zetben a csíptetőben mozdulatlanul rögzít­tetnek. (6. és 7. ábra). Ha a (95) feszítősínt a (99) elzárásnak oldalirányú eltolása által kiemeljük és a (97) fejesszögecs alól kihúz­zuk, a hajtogatott szalmaréteg a gépbe való elhelyezésre elő van készítve és ha a (13) berakó keret a (15) ütközőre hajlítva ki van nyitva, a csíptető segélyével (12) ros­télyra, illetőleg a (9) szállítólánczokra fek­tethető. Ezután a (13) berakókeretet ismét elzárjuk. A csíptető fogantyúira gyakorolt gyönge nyomás által a (106) záróorrot ma­gát kiváltjuk, minthogy eme nyomás által a szalmaszálakat kissé összenyomjuk és a szalmaszálaknak előbb a csíptetőt nyitni törekvő és így a záróorrot rögzítő rugal­masságát elpusztítjuk. Ennek következtében a csíptetőt a gépből szabadon kihúzhatjuk és a szalmaréteg csupán a szállító beren­dezés hatása alatt áll. A lánczok által képezett szállító beren­dezés a kilincsmű, tehát a (3) exczenter, a (4) kilincs és (5) kiliucskerék hatása alatt a (7) melléktengely közvetítésével a szal­maréteget ugrásszerűen a rugalmas (16) keret alá szállítja, mely a szalmaréteget a varróberendezésbe viszi. Mikor a szalmaré­teg mellső éle a formahenger alá érkezett, a (19) görgő az (5) keréken alkalmazott (18) exczenterfölületet elhagyja, ennek következ­tében a tűexczenter (21, 23, 25) kiváltó be­rendezését működésnek indítja és a tűex­czentert a hajtótengellyel összekapcsolja, úgy hogy a tűk fölváltva föl- és lefelé mo­zognak és munkájukat megkezdik. Az ily módon végbemenő varrás, a szo­kásos lánczöltés szerint varrja össze a szal­maréteget, mely a végtelen (75) kötéllel összekötött (66) megfogok hatása alatt a formahengerre tekerődzik mindaddig, míg egy zárt hengerföliilet nem keletkezik, mely kerülete egész hosszánál néhány öltéssel hosszabb varrattal van ellátva. Ebben a pillanatban a (47) sín eltolódik, a fonálcsíp­tető kinyílik és a (47) visszafelé mozgásá­nál a varrófonalat megfogja, míg a fonál­csíptető alatt alkalmazott kés a kész tok elvarrott fonalát elvágja. Az ily módon végbement varrási folya­mat alatt a munkás a következő szalmaré­teget készítette elő és helyezte el a gép­ben. Mialatt ez a réteg a formahenger alá jut, a munkásnak elég ideje van, hogy az elkészült szalmatokot a formahengerről le­húzza. Ugyanabban a pillanatban, melyben egy tok varrása befejeződött, a (19) görgő az (5) kerék (18) exczenterfölületére fut föl, a tűexczenter kikapcsoló berendezését műkö­désbe hozza és a varrás mindaddig szüne­tel, míg a következő szalmaréteg nem kerül a formahenger elé és a (19) görgőt az (5) kerék (18) exczenter fölülete ismét föl nem emeli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép szalmatokok előállítására, az által jellemezve, hogy a varrószerkezet egy végtelen, a berakott szalmaréteget a for­mahengerhez szállító lánczpár, egy ki­lincsmű, a tűexczenter önműködő kikap­csoló berendezése és egy a hajtótengely­ről exczenterhorony által működtetett emelőműve segélyével teljesen önműkö­dően, tehát anélkül, hogy kézimunka volna szükséges teljesen folytonosan, tehát anélkül működik, hogy a főten­gelyt időszakosan meg kellene állítani, úgy hogy a berakott, a gép homlokvé­gén egy előkészítő berendezés segélyé­vel hajtogatott szalmaréteget a gép a

Next

/
Oldalképek
Tartalom