20656. lajstromszámú szabadalom • Írógép

_ 4 — hengert és a (c7) fogasrudiit működteti, még ha a (g4 és g3) részek másik megfelelő párja nem is léteznék. A billentyűk mindegyik sorozatának tehát úgyszólván saját külön hajtó szerkezete van. Másrészt azonban a két (g4) harántrúdnak a (g) lengő emeltyű és a (g3) csuklós rudak segélyével való összeköttetése a jelen találmánynak annyiban fontos vonása, a mennyiben ez által a két billentyűsorozatnak együttműködése biztosíttatik. A gépállvánnyal összekötött rúgós (r') karok (6. ábra) függélyes részein két (r) festékhenger van ágyazva. Ezen festékhengerek a betűhenger forgásánál ennek betűivel érintkeznek és a középső (c) szánnal hátrafelé mozognak. A (c5) betűhengert alsó vagy normális állásába önsúlya viszi vissza. A gyakorlatban azonban ezen czélra ajánlatos egy a betűhengert gyöngén lefelé nyomó rúgót alkalmazni. Az írógép működése már most a következő : Ha azt a betűt kívánjuk nyomtatni, mely az egyik csoport legfölső tagján van föltüntetve, akkor ezen fölső billentyű megiitése által az egész csoportot lefelé nyomjuk, a mikor is a részek a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe jutnak, mely például a kis v betű nyomtatásánál szemlélteti a gép működését. Ha egy-egy billentyűcsoport legközelebbi alsó tagja segélyével akarunk nyomtatni, akkor ezen billentyűt megütjük, a mikor is az összes alatta fekvő billentyűk ugyancsak lenyomatnak, a részek pedig a 3. ábrán föltüntetett állásba jutnak. Ezen ábra a kis q betű nyomtatásának megfelelő működési állást tünteti föl. Ha oly betűt akarunk nyomtatni, melyet a billentyűcsoportok legalsó tagja ábrázol, akkor ezen legalsó billentyűt ütjük meg, mely már most a többiektől függetlenül lefelé mozog és a részeket a 4. ábrán példaképen föltüntetett, a kis j betű nyomtatásának megfelelő működési állásba hozza. A billentyűemeltyűk, illetőleg minden egyes csoport egyetlen egy billentyűemeltyűjének egyidejű hatása alatt a billentyűemeltyűknek megfelelő számú (k2) karja a rúgóhatás alatt álló ágyazott (g4) harántrúdnak egyikét hátra tolja, mely (k2) karok ekkor egyszersmind oly állásba jutnak, hogy a (c7) fogas rúdat azon állásban, melyet a kívánt csoport központosítása megkíván, föltartják. Az ágyazott (g4) harántrúd hátramozgása a (g) lengő emeltyűt az egyik irányban elforgatja, miáltal a (c3) fogaskerék forgattatik, a (c7) fogasrúd pedig oldalt a lenyomott billentyű felé tolatik mindaddig, míg ezen (c7) rúd vége a normális állásból kimozdított (k2) billentyűkar legközelebbi tagjába nem ütődik. A (c3) fogas kerékkel természetesen a (c5) betűhenger együtt forog, miáltal a kívánt betűknek a nyomási pontra való központosítását érjük el. Természetesen a betűk alkalmas módon akként vannak a betűhengeren elhelyezve, hogy egy billentyűnek megütésekor mindenkor az ennek megfelelő, vagyis a kívánt betű nyomattatik. Mihelyt a (c7) fogas rúd, a lefelé nyomott billentyűemeltyűk egy vagy több aláfiiggő (k2) karja által föltartatik, a betűhenger továbbforgatása lehetetlen. Ezen betűhenger tehát a fogas rúd és a fogas kerék által a valamely betűt központosító állásban zárva tar tátik. Ha tehát ily módon a (g) lengő emeltyűnek további kilengése és a (c5) betűhengernek további elforgatása is meg van akadályozva, akkor a billentyűk további lenyomatása a (g4) harántrúdakkal összekötött összes részeket hátrameneszti, a (c) szán hátralöketik, az (r) festékpárnák pedig szétterpesztetnek, mire a festékkel ellátott betű a hengeren lévő papírra ütődik, illetőleg nyomattatik. A nyomtatott betűt a gépen író egyén teljesen látja. A (c) szán hátrahaladása maga után vonja azt, hogy a (h) kilincs a (b) szán (b4) fogas rúdjával kapcsolódik és a szánt balra egy foggal mozgatja, a mint ezt a betűk egymás mellé sorakoztatása megkívánja. A szán oldalas eltolatása elegendően azon időpont előtt fejeztetik be, melyben a betűhenger a papírt éri, úgy hogy a tulajdonképeni nyomtatás alatt minden további mozgás ki van zárva.